A kicsi is lehet nagyszerű

Nem grandiózus és nem is hivalkodó, mégis magára vonja az arra járók tekintetét Székelyudvarhelyen a Rózsa utca legutolsó háza, a Kerekerdő alatti zöld-fehér porta, ami ékes példája annak, hogy a kicsi is lehet nagyszerű. Biró Editék háza a család keze munkáját dicséri, a családtagok mindegyike kivette részét a tervezéstől kezdve az építkezésig, a ház berendezéséig.

Nagyálmos Ildikó
Becsült olvasási idő: 10 perc
A kicsi is lehet nagyszerű
Fotó: Nagyálmos Ildikó

A városközponttól gyalogososan tíz percre, mégis a természet ölelésében álmodták meg a családi házat. Aki arra jár, biztosan megcsodálja a nálunk nem szokványos aprócska, de formás épületet, amelynek belső tere kinyílik, ha belépünk az ajtón. Minden megtalálható benne, ami egy konyhába, ebédlőbe és nappaliba szükséges, semmi nem fölösleges, mindennek megvan a funkciója.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

– Először is azt a szempontot vettük figyelembe a telek megvásárlásakor, hogy a város gyalog megközelíthető legyen, mégse legyen bent a sűrű városszövetben, hanem legyen a természethez közel. A három eladó telek közül a legkülső nyolc és fél árat választottuk, innen kifelé már nincs közművesítés, kevés az esélye, hogy a közeljövőben újabb házak épülnek itt, tehát egy darabig még csendes lesz ez a vidék

– mondja a ház tulajdonosa. – Arra gondoltunk, hogy ha már kint vagyunk a természetben, olyan formát keressünk, ami bele tud olvadni a tájba, a másik szempont pedig a gazdasági vonatkozása volt, hogy praktikus megoldásokat találjunk, és minél fenntarthatóbb legyen. Ne legyenek nagy terek, különálló helyiségek, ha itthon vannak a gyerekek, mindenki egy térben, egy helyen lehessen. A ház a kelet–nyugati gerinc elvet követi, amely a székely népi építészetre is jellemző, és a régi tudásokon alapszik. A ház koncepcióját tekintve a népi vonalon indultunk el, de ugyanakkor igyekeztünk modern házat építeni, ami megfelel a mai ember igényeinek, szükségleteinek. A ház formáját is ez a tanyasi jelleg határozza meg, ami szétszórt, kis épületekből áll össze, ezért is kapott külön épületet a garázs, a nyári konyha, a fészer.

Nagyálmos Ildikó
Déli irányba csoportosították az ablakokat, amelyek – a passzív házakhoz hasonlóan – a nap melegét hasznosítják. A tornácnak is funkciója van: védi a házat, nyáron pedig árnyékot tart. A belső tér kialakításakor figyelembe vették a nagy tér elvét, a konyha, ebédlő és nappali egy térben való elhelyezését, ahol a család napközben ideje nagy részét tölti. Az emeleti manzárdban két kis hálószoba, gardrób, fürdőszoba található. Itt kaptak helyet a praktikus, könnyűszerkezetes, sok tárhelyet biztosító ruhásszekrények is. A falakat lambéria borítja, amelynek nemcsak védő szerepe van, de kellemes melegséget is áraszt. A konyhát és a nappalit kettéosztó csempekályha nem csupán a ház dísze, de alternatív fűtési lehetőség is. 

Nagyálmos Ildikó

– Nem akartunk egy teljesen autentikus parasztházat lemásolni, de mégsem szerettünk volna teljesen elszakadni a hagyományos népi építészettől. Az egyszerűség, praktikusság és fenntarthatóság volt a fő szempont.

Nagyálmos Ildikó

A kőzetgyapottal szigetelt ház nagyjából önfenntartó: a napelemek termelik az áramot a hőszivattyúhoz, amely a fűtést biztosítja.

– Amikor megépült a ház, és rákerült a tető, a család folytatta a munkát, ha elakadtunk valamiben, előkerült a YouTube is olykor-olykor, egyedül az öcsémnek voltak gyakorlati tapasztalatai. A házhoz természetes anyagokat használtunk, a padlóburkolat parafa, amely szintén meleg hatást kölcsönöz a ház belső terének.

Az ablakokat-ajtókat és a falépcsőt zetelaki mesteremberek készítették, a bútorokat udvarhelyi szakemberek. Az ebédlő dísze két régi bútordarab, egy úgynevezett kredenc és egy vitrines,   könyvespolcos szekrény. Előbbit japán módszerrel restaurálták, tisztítás után kiégették a fát, majd lenolajjal kenték le.

Nagyálmos Ildikó
A székely parasztházak egyik jellemzője, a gerendás mennyezet is szóba került, de végül az emeleti padlófűtés miatt el kellett vetni az ötletet. A natúr betonborítást nem vakolták le, hanem meghagyták eredeti állapotában.
A csempekályha a nappali lelke

Nagyálmos Ildikó

A népi építészetben a tűzhely mindig is fontos szerepet töltött be, az otthon lelke volt, ezért is került a ház közepére. Ma is a ház szíve-lelke lehet a kályha vagy kandalló, amelyben ropog a fa, és halkan duruzsol a tűz. A kézdivásárhelyi Amrita Kft. készítette a gyönyörű csempét, amely megosztja a két teret, a konyha falára került egyedi tervezésű csempedarabokat úgyszintén ők készítették el. 

– A nappali kanapéjáról nemcsak a tűzre látok rá, de a mezőt, a dombokat, az erdőt is látom, ezért is került ebbe a térbe nagyobb ablak. Nincs tévé a lakásban, de nem is hiányzik

– mondja Edit, aki szerint, noha már egy éve beköltöztek a házba, még nincs minden teljesen készen. Mindig akad egy-két apróság, ami még várat magára.
Ez a családi ház jó példája annak, hogy nem feltétlenül kell grandiózus, emeletes házat építeni, hanem kisebb térben is elfér minden, ami egy család számára szükséges. Érdemes építkezés előtt elgondolkodni, hogy kinek építjük (a gye­­rekek előbb-utóbb kirepülnek), fenn tud­juk-e tartani, hisz egy nagy ház egy életre megnehezítheti a dolgunkat.

Nagyálmos Ildikó



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!