Trump közösségi olda­lán a hétvégén közölte: augusztus 1-jétől 30 szá­zalékos vámtarifát vezet be az Európai Unióból és Me­xikóból importált árukra – jelentette a Reuters. 

Egyesült Államok versus Európai Unió

A hírügynökség szerint az EU kezdetben abban re­ménykedett, hogy sikerül át­­fogó kereskedelmi meg­állapodást kötnie az Egyesült Államokkal, ám egé­szen Trump hétvégi kö­zösségimédia-be­jegy­­zéséig nem volt világos, hogy az EU újabb vámtarifákról szó­ló értesítést kap-e, illetve mi­korra fejeződhetnek be a tárgyalások. Az Európai Unió azonnal reagált, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az EU kész megtorló intéz­kedéseket hozni érdekei vé­delmében, amennyiben az Egye­sült Államok augusztus 1-jétől valóban bevezeti a 30 százalékos vámot az európai árukra. Az EU-nagykövetek tegnap tanácskoztak a kö­vetkező lépésekről, ma pe­dig rendkívüli ülésre gyűl­nek össze a tagállamok ke­reskedelmi miniszterei Brüsszel­ben. A tagállamoknak ar­ról kell dönteniük, hogy életbe léptetik-e – az egyelőre felfüggesztett – 21 milliárd euró értékű amerikai terméket érintő válaszvámokat az USA korábbi acél- és alumíniumtarifái miatt. Dönthetnek úgy is, hogy meghosszabbítják az intéz­kedés ma éjfélkor lejá­ró felfüggesztését. Az EU eddig visszafogottan reagált, de két válaszcsomagot is elő­készített, amelyek összesen akár 93 milliárd euró értékű amerikai árut is érinthetnek. Trump jelezte, hogy ha az EU válaszlépéseket tesz, ő is hasonló intézkedéseket fog hozni. A hírügynökség ugyan­akkor emlékeztetett: Trump az elmúlt hónapokban több­ször is bejelentett széles körű vámtarifákat, majd még saját maga által szabott ha­táridők előtt visszakozott vagy felfüggesztette azokat. Há­rom uniós tisztviselő – név­telenséget kérve – úgy nyilatkozott: Trump legutóbbi fenyegetéseit tárgyalási blöff­nek tekintik.

Szakértők szerint a bejelentés tárgyalási stratégia

Michael Brown, a londoni szék­helyű, devizapiacokra sza­kosodott nemzetközi bróker­cég, a Pepperstone elemzője úgy nyilatkozott: augusztus 1-jéig még három hét van hátra, ami szerinte ebben a helyzetben egy örökkévalóság. „Szerintem ez az egész annak a stratégiának a része, amit úgy hívnak: »eszkalálni, hogy utána lehessen enyhíteni«. A cél az, hogy az ellenfeleket az asztalhoz kényszerítse, és további engedményeket csi­­kar­­jon ki” – fejtette ki a szak­értő. Mint részletezte: az EU-val kapcsolatos vámot ille­tően, akár azzal is lehet érvel­ni, hogy Trump legutóbbi fenyegetése már 50 százalék volt. Ebben az a kockázat, hogy az EU rossz néven veheti ezt a húzást, ellenintézkedést hoz, miközben korábban arról szóltak a hírek, hogy a két fél közötti megállapodás közel van.
„Ha viszont a vám tényle­gesen életbe lép, annak pusztító hatása lenne, különösen egy olyan exportvezérelt gazdaság számára, amelynek fő piacára 30 százalékos vámot vetnek ki. Ezt egyszerűen nem tudná el­viselni” – figyelmeztetett Michael Brown. 
Mathieu Savary, a montreali BCA Research be­fektetési tanácsadó cég elem­zője is azon a véleményen van: Trump stratégiája az, hogy szél­sőséges követelésekkel in­dít, majd azokat visszaveszi, aztán újra nyomást gyakorol, hogy az utolsó pillanatban en­gedményeket csikarjon ki. Meglátása szerint ez jól ismert forgatókönyve az amerikai el­nök tárgyalási módszerének. 
A Bruegel, brüsszeli székhelyű, független gazdaságpolitikai ku­­ta­tóintézet, egy áprilisi elem­­­zésében azt írta: már a 15 százalékos amerikai vám is érezhetően visszavetné az EU gazdaságát, noha annak makrogazdasági kö­vetkezményeit még tudná kezelni.