Huszonegy napos űrmissziója, a bolygóra való sikeres visszatérése és az Egyesült Államokban töltött rövid rehabilitációs időszak után hétfőn Magyarországra érkezett Kapu Tibor kutatóűrhajós. Érezhető izgalommal és lelkesedéssel számolt be a Kármán-vonal fölött töltött időről, az űrben végzett, „minden várakozást felülmúló” kísérletekről.

Van, amikor a ruha teszi a (magyar) embert

A bolygónktól 400 kilométerre, Föld körüli pályán óránkénti 28 000 kilométeres sebességgel keringő, futballpálya méretű tudományos laboratóriumban, a Nemzetközi Űrállomáson viselt ruhájában, piros-fehér-zöld zászlót lobogtatva szállt ki hétfőn délben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Magyar Honvédség gépéből a sikeres űrmissziója után az Egyesült Államokból hazatérő magyar űrhajós, Kapu Tibor. 

– Ez a ruha utoljára a világűrben volt rajtam. Akkor az űrállomástól köszöntem el, ma újra látom Magyarországot. A vállamon (a ruha ujján vállmagasságban – szerk. megj.) lévő magyar trikolór utoljára az űrben lebegett, én pedig lebegtem az örömtől, a büszkeségtől és persze a súlytalanság miatt. Nekem ez a ruha a válogatott mezem, ezen hordom a nemzeti jelképünket, ezzel képviselek 15 millió magyart az univerzum legkülönlegesebb pályáján

– mondta a repülőtér kifutópályáján a fogadtatására összegyűlteknek az űrhajós.
Kapu Tibor az Axiom 4 misszió magyar tagjaként június 25. – július 15. között tartózkodott a Nemzetközi Űrállomáson, küldetése során a négyfős (amerikai, indiai, lengyel és magyar) csapatból ő hajtotta végre a legtöbb – szám szerint 25 – tudományos kísérletet. Az űrállomás „állandó” szermélyzetével összesen 10 másik asztronautával együtt tartózkodott az űrállomáson. A 11 emberből 7 először járt az űrben. 

Eligazítás csillagokba vágyóknak

Magyarország két hét alatt éveket lépett előre olyan meghatározó területeken, mint az orvostudomány, az anyagtudomány, a sugárzásmérés, a biológia, a fizika, a meteorológia és az agrármérnökség – fogalmazott a kutatóűrhajós. 

– Minden egyes alkalommal, amikor valamilyen látványos vagy jelentős kísérletet hajtottam végre az űrállomáson, a velem odafönt dolgozó kollégáim elismerően mondogatták egymást között, hogy nézd, a magyarok mit hoztak ide!

– idézte szavait az MTI.

Hozzátette: „Ahogyan egy nyíregyházi srác eljuthat a világűrbe, úgy egy kis ország is alkothat nagyot a világ legnagyobb kihívásokat rejtő tudományterületén. Nem kell hozzá semmi más, csak kitartás, alázat, találékonyság és némi szerencse, egyszóval: magyarnak kell hozzá lenni.”

Babcsíráztatás: iskolai gyakorlat – az űrben

A tudományos kísérletek tekintetében a magyar tudományos portfólió sikeressége meghaladta a NASA által végzett kísérletek átlagos sikerességi rátáját. Minden kísérlet egyes jövőbeli probléma megoldására fókuszált. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős magyar miniszteri biztos a Hargita Népének adott interjújában korábban már beszélt arról, hogy az elvégzett kísérletek tíz különböző tudományágat érintenek – akkor példaként említette, hogy sikerült tesztelni egy új típusú sugárzásmérő műszert. Erről most Kapu Tibor is beszélt, technológiai demonstrációnak nevezve a doziméter működtetését az űrállomáson.

– Az űripar piaci sajátossága, hogy akkor értékel igazán valamit, amikor már bizonyítást nyert, hogy az űreszköz valóban működik az űrben is

– mutatott rá. Másik példaként a növénykísérleteket – parika-, búza-, retekmagvakat, babot csíráztattak az űrben – említette: „(…) ezek elő voltak kezelve egy olyan technológiával, amit most nem mondhatunk el, de ennek köszönhető, hogy a babok kicsíráztak, és később ebből is lehet majd termék” – jelezte. 

Szervusztok, földlakók!

Miközben Magyarország az űrkutatás és az űrtechnológia terén „néhány hét alatt éveket lépett előre”, a HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajós program tudománynépszerűsítő és imázsépítő hatása is jelentős. Kapu Tibor az utazást megelőző és az űrből küldött videóit, amelyekben a „Szervusztok, kedves födlakók!” mondattal köszönt be, rengetegen, közöttük több ezer gyermek és fiatal látta. Ezekben a magyar gépészmérnök bemutatta az űrállomás egyes moduljait, például annak konyháját, magyarázott a súlytalanság állapotáról, fizikai kísérleteket hajtott végre, amelyeket diákok követtek és végeztek el párhuzamosan földi körülmények között, de interjúzott az űrből Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, vagy arról is mesélt, milyen élettani hatások érik, milyen zenét hallgat a bolygótól távol, miért vitt magával Piros Aranyat és Erős Pistát (hogy „magyaros” ízt adjanak a vízmentesített, liofilizált, azaz fagyasztva szárított, tápláló, de ízetlen kosztnak), miért nem ehetnek sós ételeket (mert hozzájárulnak az űrben tapasztalható csontsűrűség-ritkuláshoz), vagy milyen érzésekkel nézett vissza a Kárpát-medencére. Mindezzel jelentős tudomány-népszerűsítő és inspiráló munkát is végzett, mint mondta: „nem azért, hogy a gyermekek farsangkor majd Kapu Tibornak öltözzenek”, hanem azért, hogy az oktatás révén perspektívát tudjanak nyújtani a jövő generációnak.