Alondoni lap szerint Románia példája jól mutatja, hogy a korrupció milyen mértékben képes aláásni a kormányzat legitimációját: az elmúlt évtizedben az ország több pénzt veszített emiatt, mint bármely más EU-tagállam. A Financial Times annak kapcsán foglalkozott most Romániával, hogy a héten elhunyt Ion Iliescu, az ország első rend­szerváltás utáni elnöke.
A lap szerint Iliescu „ravasz volt kommunista apparatcsik, aki a forradalom káoszában került hatalomra, végül Románia NATO-tagságát irányította, és előkészítette az EU-tagságot”. De ő volt az is, aki szörnyű erőszakot engedélyezett a posztkommunista korszak első napjaiban – emlékeztettek a 90-es évek bányászjárásaira. A lap ugyanakkor felidézte korábbi interjúját, amelyet Nicușor Dannal, Románia el­nökével készítettek, amelyben a romániai elökválsztást a populizmus ellen folytatott küzdelem esettanulmányaként jellemeztek. Idézték az államfő nyilatkozatát, aki arra a kérdésre, miért ilyen népszerűek a populisták, úgy válaszolt: természetesen volt gazdasági növekedés az országban, amióta 20 éve Románia belépett  az EU-ba, de ez nem oszlott el igazságosan a társadalomban.

„Még ha jobban is élnek, mint 10-20 éve, sokan úgy érzik, mások sokkal jobban élnek.” Dan ugyanakkor szóvá tette, hogy az EU néha csigalassúsággal mozdult, ami érthetően elidegenítette a romániaiakat az Uniótól. „Egyes európai ügyekben, mint például a schengeni csatlakozás, a technikai feltételeket már tíz éve teljesítettük, de Ausztria és Hollandia ellenállása miatt csak egy éve léptünk be. Ez nagyon megkönnyítette a populistáknak, hogy azt mondják: »másodrendű tagjai vagyunk az EU-nak. Az EU nem tisztel minket«.”
Az államfő ugyanakkor elismerte, a populizmus térnyerését elősegítette az országot nagy mértékben átszövő korrupció is. A Financial Times Alina Mungiu-Pippidi elemzőt idézte, aki rámutatott, az EU hivatalos statisztikáiból ki­derül: Románia az elmúlt évtizedben több pénzt veszített korrupció miatt, mint bármely más EU-tagállam.

A korrupcióellenes küzdelem hiányosságai

A korrupció elleni fellépés hiányosságaira a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) is rámutatott legutóbbi jelentésében, amely szerint Románia a korrupció megelőzésére és az integritás erősítésére vonatkozó ötödik GRECO-értékelési kör 26 ajánlásából eddig mind­össze kettőt hajtott végre maradéktalanul. A jelentés elismerte, hogy Románia elfogadta és közzétette az Elnöki Hivatal magatartási kódexét, amelyet iránymutatásokkal és dokumentált tájékoztató ülésekkel kellene kiegészíteni. Ugyanakkor kifogásolták, hogy a köztársasági elnökre vonatkozó magatartási szabályok továbbra is hiányoznak, jóllehet ő is a releváns jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik. Elismerik, hogy léteznek a lobbistákkal és harmadik felekkel való kapcsolattartást szabályozó előírások, e kapcsolatok nyilvánosságra hozatala hiányzik. Az elnök, a miniszterelnök és az elnöki tanácsadók nem kötelesek eseti jelleggel bejelenteni az összeférhetetlenségeket. „Az Elnöki Hivatal továbbra is közzéteszi az ajándéknyilvántartást, míg a miniszterelnöki hivatal és a minisztériumok ezt még nem teszik meg” – áll a jelentésben. 
Helyeslik, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kapacitása bővült, és új eljárásrendet dolgoztak ki a vagyon- és érdeknyilatkozatok ellenőrzésére, de további intézkedéseket kérnek az integritásvizsgálatok, a jogszabályi keret felülvizsgálata, a felügyeleti mechanizmusok, a sürgősségi rendeletek korlátozása, a hivatali órák utáni munkavállalás szabályozása és az érdemi közmeghallgatások terén. A jelentés az elért eredmények között tartja számon, hogy a csendőrség nyilvános adománylistát vezet, a rendőrséggel közös etikai kódexük kidolgozása előrehaladott állapotban van. Átfogó integritási képzési programot hoztak létre, felvételkor ellenőrzik a jelöltek integritását, és tervezik bevezetni a rendvédelmi személyzet rendszeres ellenőrzését. Az is tetszett a jelentés készítőinek, hogy központosított toborzási portál biztosítja az átlátható versenyvizsgákat. Ugyanakkor a testület felhívja a figyelmet, hogy „további intézkedések szükségesek a vezetői tisztségek ideiglenes kinevezéssel való betöltésének csökkentésére”.

Átláthatóságot követelnek a befektetők

A GRECO megállapításai egybecsengenek a befektetők elvárásaival, akik szintén nagyobb átláthatóságot sürgetnek a román kormányzati működésben. Andrei Siminel, a New Century Holdings (NCH) amerikai befektetési alap romániai vezérigazgatója és képviselője a Hotnewsnek adott interjúban úgy nyilatkozott: a román kormányzat működése nem elég átlátható és nem lehet elég rendszerességgel számonkérni. Kifogásolta, hogy nincsenek nagy, nyilvánosan bemutatott és ellenőrizhető projektek, valamint nem lehet rendszeresen mérni az egyes tervek előrehaladását, pedig szerinte negyedéves célkitűzésekre és havi, nyilvános, videóra rögzített beszámolókra lenne szükség. Úgy vélte, a jelenlegi információáramlás hiányosságai elriaszthatják a hosszú távú befektetőket. 
A befektető szerint ugyanakkor a tőke megadóztatásának azért nincs értelme, mert a pénzt nagyon könnyen el tudják vinni a beruházók az országból. Kifejtette: egy benzinkutat nem lehet kiköltöztetni az országból, de a tőkét simán ki tudják vinni, például úgy, hogy elektronikus üzleti platformokra irányítják át. Rámutatott, az eToro és más hasonló platformok adózási szempontból azért veszélyesek, mert a forgalmukról nem jelentenek a román hatóságoknak, így „ellenőrizhetetlenek”. Ezért könnyen arra ösztönözhetik a tőkét, hogy elvándoroljon Romániából, ami gyengítheti a hazai tőkepiacot, a brókereket és a befektetői bizalmat.