Mindenszentek ünnepe és halottak napja a zenében

Mindenszentek napja az egyik legrégebbi hagyományunk, III. Gergely pápa már a VIII. században ünnepnappá nyilvánította. Szentjeinkre emlékezünk, akik példájukkal adtak erőt mind a katolikus egyháznak, mind pedig az elkövetkező nemzedékek híveinek.

Csermák Zoltán
Mindenszentek ünnepe és halottak napja a zenében
A drezdai Hofkirche Fotó: Csermák Zoltán

Sajnos a világban – amerikai minta nyomán – igencsak gúnyt űznek ebből az ősi keresztény ünnepből. A halloweennél a szokás kelta eredetére hivatkoznak, amit skót és ír bevándorlók honosítottak meg Amerikában. Mára tömegkultúrává terebélyesedett, a családok – egymással versenyezve – faragnak töklámpásokat, s a jelmeztár sem a keresztény hagyományokat idézi. Természetesen Magyarországra is elért a divat, talán még dévajabb formában, mint az Újvilágban. De kicsit elkalandoztunk, térjünk vissza a zenei vonatkozásokhoz.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A reneszánsz és barokk motetták a szenteket dicsőítették. Az „Ó, mily dicsőséges a királyság, ahol minden szent Krisztussal örvend!” sorok olyan zeneköltőket ihlettek meg, mint Palestrina vagy a francia orgonaművész-zeneszerző Guillaume Lasceux.

Két francia szerző művével folytatom. Victorin de Joncières neve kevésbé ismert zenei berkekben is, pedig a francia romantika tipikus képviselője volt. Fél tucat opera, versenymű, szimfonikus költemény fűződik nevéhez, s zenekritikusként is dolgozott. Ezúttal a Mindenszentek napja szimfonikus költeményével emlékezünk rá. Az 1900-ban komponált hatperces mű komor dallamvezetésű, de egyben felemelő is. A zeneszerző temetésén is eljátszották. Egy másik francia zeneköltő, Charles Camille Saint-Saëns is emléket állított az ünnepnek, a felajánlási részhez komponálta Offertoire pour la Toussaint című darabját szoprán, alt, tenor és basszus hangra, orgonakísérettel.

A neves, a drezdai udvarban szolgáló cseh zeneszerzőt, Jan Dismas Zelenkát is foglalkoztatta mindenszentek ünnepe. Az 1735-ben komponált Mindenszentek litániája egy angol kritikus szerint az ellenpont és szövegszerkesztés remekműve. A négy hang, a kórus és a zenekar tökéletes együttest alkot. Az író egy drezdai jezsuita napló alapján alaposan vizsgálja a mű eredetét is, idézem: „A terjedelmes szövegének zenei feldolgozása az egyetlen, a legrégebbi litániákra utaló példa.” Ezt a drezdai királyi kápolna zenei gyűjteményének 1765-ös összeállításakor felsorolt több száz szakrális kompozíció elemzéséből vonja le. Az angol nyelvű források kisebb – az ünnephez tartozó – műről számolnak be.

Míg a mindenszentek a megdicsőülésről, az örömről szól, az azt követő halottak napján már elhunyt szeretteink felé fordulunk, s imádkozunk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!