Híres honfitársainkat tekintve Kálmán Imre operettszerző neve a zene világában Bartók, Lehár és Liszt mellett talán a legismertebb. Másféltucat operettjét folyamatosan játsszák a világban, művei mind a színpadon, mind pedig a mozikban igazi közönségsikerek. A klasszikus operettszínházi előadások immár a magyar színháztörténet különleges fejezetei, például a primadonna Honthy Hanna és Feleki Kamill kettőse a Csárdáskirálynőből szinte minden televíziós kívánságműsor „húzószámát” jelentette. 

Kálmán Imrét a Szovjetunió­ban a legismertebb operett­szer­zőként tartották nyilván, a Csárdáskirálynőt meg is filmesítették (gondolom, jogdíjat nem fizettek). A Broadwayn a mű amerikai változatát Riviera Girl címmel mutatták be, a darabot a Budapesti Operettszínház kisszínpadán is láthatta a magyar közönség. Az előadásról egy cikkben emlékeztem meg, a Csárdáskirálynő történetét is többször bemutattam, legutóbb a premier századik évfordulóján. Kis érdekesség: az ankarai Operaház pénztára előtt egy hosszú sorra lettem figyelmes. Kíváncsi voltam, melyik program nyerte el ennyire a török közönség tetszését, hát a Csárdáskirálynő. Egy ismerős látta is az előadást, s kiemelte, hogy a török rendező törekedett a magyaros színezet megtartására. Az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse nyilatkozta egyszer: „A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!”
Kicsit túl sokat beszéltem egy műről, pedig számos más nagysikerű operett, mint például a Marica grófnő vagy A cirkuszhercegnő is Kálmán nevéhez fűződik.
E gondolatok jártak a fejemben, amikor Siófokra, Kálmán Imre szülővárosába utaztam. A Balaton déli partjának fővárosa híven ápolja a zeneköltő emlékét. Az állomásról kilépve – a Millenniumi park zenepavilonjában – áll a zeneszerző szobra, Varga Imre alkotása. A Kálmán Imre Művelődési Központ igényes programokkal várja egész évben a kultúrára éhes polgárokat, a Kálmán Imre Szabadtéri Színpadon – még a Hungaroton egyik vezetőjeként – magam is bábáskodtam egy operett-összeállítás bemutatóján. 

A Kálmán Imre sétányon áll a Kálmán Imre Emlékház, a zeneszerző e falak között látta meg a napvilágot 1882. október 24-én. A kiállítást a város Kálmán születésének 105. évfordulóján nyitotta meg.
A sárga épületbe belépve megfog a hely szelleme: fotók, szobrok adják meg a múzeum hangulatát. A kiállított tárgyakhoz viszont szakszerű magyarázatot az intézmény múzeumpedagógusa, Mokány Johanna fűzött. Zenészként vállalta el a feladatot: a Miskolci Szimfonikus Zenekar brácsásaként dolgozott hosszú ideig. Mivel magam is sokat írtam a Miskolci Operafesztiválról, így téma akadt bőven már a kezdetektől. Ezt követően beszélgetésünk a múzeum felé terelődött, vezetőm minden témában otthon volt, s igazi kuriózumokat, kutatási eredményeket is megosztott mind a kiállításról, mind pedig Kálmán Imréről.