A balatoni nyaralást megszakítva a szlavóniai Csáktornyára vezetett utunk. Egy kis nosztalgia is vezérelt: amikor 2017-ben a híres magyar tenorról, Pataky Kálmánról forgattunk filmet, a stáb ellátogatott a városba is, ahol a művész diákéveinek egy részét töltötte. Ebben édesapjának volt szerepe. Idősebb Pataky Kálmán tanári kvalitásaira, közéleti munkájára felettesei is felfigyeltek, a vallás- és közoktatási miniszter 1907-ben kinevezte a Csáktornyai Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola igazgatójává. Új otthonuk, az ötezer lakosú település igazi többnyelvű diákközpont volt. A kis Kálmán zenei tanulmányait is a muraközi városban tökéletesítette. Ambícióit édesanyja is támogatta, aki igencsak otthon volt a zenei életben. Az ifjú zenész Pataky sokat utazott, egy nagykanizsai fellépésének nyomát az irattárak is őrzik.

A fiatalembert ideális környezet vette körül. Csáktornyán, a Monarchia tipikus kisvárosá­ban a kultúra és a zenei élet a mindennapok szerves része volt. A Dalárda különösen aktív lehetett, estélyeken, jótékonysági hangversenyeken szerepelt, az egykori híradások szuperlatívuszokban írtak fellépéseiről. Többnemzetiségű város lévén Pataky a némettudását később Bécsben hasznosíthatta.

Csáktornya akkori zenei éle­tének egy szegmenséről a Vár­múzeumban is meggyőződhettünk. Egy énekeskönyv hívja fel a figyelmet a tájegység speciális dalkincsére, a Međimurska popevkára, amit eredetileg nők adtak elő, mára a társas énekkultúra része lett.

E kiadvány azért is érdekes, mivel a vidék népzenéje erősen hatott a város híres zeneszerző szülöttére, Josip Štolcer-Slavenskire. A komponista többek között Budapesten tanult, tanárai között kell megemlíteni Bartók Bélát, Siklós Albertet és Kodály Zoltánt. Az utóbbi romantikus népzenei feldolgozásai igen nagy hatással voltak rá, népzenei anyagait a Muraközi dalok sorozatban publikálta. Sorsa később kevésbé sikeresen alakult. A Jugoszlávia eszméjéért rajongó zenész 1924-ben Belgrádba költözött, s a Belgrádi Akadémiának lett professzora. Zenéje megelőzte korát, értetlenség övezte, munkásságát 1955-ben bekövetkezett halála után kezdték csupán értékelni.

A Csáktornyán született Za­kál Dénes zeneszerző rövid élete során szép karriert futott be. Ő is Siklós Albertnél tanult, tudását később zeneszerzőként a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. rendezőjeként hasznosította. Sokoldalú muzsikus volt, Lakner Artúr – a Lakner Bácsi Gyermekszínháza alapítója – Édes mostoha című darabjához írt kísérőzenét, filmzenéi közül az Egér a palotában és a Cserebere című mozihoz komponált opusa érdemelnek figyelmet. Szimfonikus költemények, zongoradarabok és dalok fűződnek még nevéhez. Élete nem alakult szerencsésen, a tizenkét évvel fiatalabb izlandi feleségével élt boldog házasságban, viszont 1942-ben egy hosszan tartó betegség után fiatalon ragadta el a halál.