– Honnan szereztek tudo­mást a Ványolós András és Orsolya által vezetett Madéfalvi Schola gyermekkórusról?

– Amikor a Romániai Ma­gyar Dalosszövetség a fenn­állása századik évforduló­ját ünnepelte, egy nagy konfe­renciarendezvényen vettünk részt Berkesi Sándor karnaggyal, és ott hallottuk Ványolós András egy másik kórusát. Akkor tűnt fel a zeneisége, bemutatkozása. Később az interneten találtunk róla és családjáról egy riportfilmet, amelyben a Madéfalvi Schola gyermekkórust is említik. Is­merőseimtől is érdeklődtem, és amikor elmondták, hogy milyen nagyszerűen dol­gozik már több mint tíz éve a gyermekkórussal, akkor nagyon felkeltette az érdeklődésem, mert ez Ma­gyar­országon hatalmas uni­kum. Nem tudom, hogy Er­délyben sok ilyen kórus van-e, de itt biztos, hogy kevesen énekelnek kizárólag gregorián dalokat. Miután a Kardos Pál Alapítványnak az a célja, hogy akik a tiszta éneklést és emberséget tanítják, azoknak a munkáját elismerje, ezért úgy gondoltam, felajánlom az alapítvány kuratóriumának, hogy hívjuk meg ezt az együttest, hogy mutassák meg a szegedieknek, miként is lehet élni gyermekként a hitnek.

– Milyen alkalomból hívták meg Szegedre nemrég a kórust? 

– Kórushangversenyt szer­­vez­tünk, ez ugyanis az ala­pít­vány rendes tevé­keny­ségének része. A Kardos Pál Alapítvány ugyanis annak a kiváló tanár, művész és tudós egyéniségnek az emlékét őrzi, aki 1927-ben született, és 1978-ban hunyt el. Országszerte tanított, egész életét a kodályi „Százéves terv­nek” szentelte, rendkívüli hatású pedagógus volt, és óriási erejű művész. Mi, akik nála tanultunk, az ő elhivatottságából építke­zünk a mai napig. Az alapítvány, amelynek első kura­tóriumi elnö­ke Bartók Béla idő­sebb fia, ifjabb Bar­tók Béla volt, támogatja a szegedi Bartók kórus működését, rangos ha­zai és külföldi szakmai ren­dezvényeken való magas szín­vonalú részvételét. Emellett kórushangversenyeket szer­vez Kardos Pál emlékére, ta­nítványai és kórusai rész­vételével. Erre azok a tanárok vagy kórusvezetők kapnak meg­hívást, akik több éve ered­ményesen dolgoznak mes­terünk szellemében, és aktívan ápolják tanáruk em­lékét. Munkájukat a hang­verseny keretében az ala­pítvány oklevéllel és Kardos Pál-emlékéremmel köszöni meg. Az alapítvány továbbá kétévente nemzetközi kar­nagyi tanfolyamokat, szemi­náriumokat szervez a kórus­építés, a tiszta intonációra nevelés és a vezényléstechnika témakörében Kardos Pál könyvei és tanításai alap­ján. Emellett hazai és nem­zet­közi tanfolyamokon, tovább­képzéseken, konferenciákon előadásokkal, bemutató kórus­próbákkal terjeszti a tiszta intonációra nevelést, annak a Kardos Pál által kidolgozott elméletét és gyakorlatát. To­vábbá kiadványokkal ter­jeszti tanításait, már nem kapható könyveit újra megjelenteti, támogatja Kardos Pál műveinek idegen nyelvű ki­adását is. Ebből már több is van, az egyik könyve már angolul és japánul is megjelent. A fiatal magyar karvezetők számára országos versenyeket rendez, és lehe­tőségei sze­rint különdíjakkal támo­gat­ja a magyarországi kó­rus­versenyeken, kar­vezető­versenyeken szereplő ifjú pálya­kezdő kórus­vezetőket. Ezek a rendszeres tevékenységek, de természetesen vannak alkalmiak is: most például már készülünk a születésének századik év­fordulójára, ami 2027. február 9-én lesz.

– Még kik szerepeltek az idei kórushangversenyen, és hol volt ennek a helyszíne?

– Idén három másik kórus is szerepelt: a debreceni Sol Oriens Kórus Mike Ádám vény­lésével, a szegedi Vántus Ist­ván Katolikus Zeneművésze­ti Szak­­­gimnázium Leánykara Er­dős Kinga vezetésével és a házigazda, a szegedi Bar­tók Béla Nőikar, amelyet Val­kai Dávid vezényelt. A hang­­­ver­seny az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban volt, amelynek nagyon jó az akusztikája. A madéfalvi gyer­mekek egyébként kétszer sze­repeltek aznap, mert dél­előtt az alsóvárosi ferences templomban szentmisén is szol­­gáltak gregorián énekkel.

– Milyen benyomást keltett a Madéfalvi Schola gyer­mek­csapata a hang­versenyen?

– Vezetői olyan felkészültek, hogy az hihetetlen. Magyar­országon például 1990-ig nem is tanították a gregorián vezénylési stílust, vagyis azt, ahogyan a karnagy a dallam irányát, az éneklés mozgását mutató neumákat, a középkori kottajeleket használja az ének­lés irányítására, ők viszont igen magas színvonalon művelik ezt. Ugyanakkor kiemelendő a kórus egységes hangzása, hajlékony formálása és az, hogy a koncerten a latin nyel­vű, hosszú, liturgikus éne­ke­ket a gyermekek végig em­lékezetből énekelték. Magas színvonalat képviselnek, és olyan átéléssel énekelnek, hogy az mindenkit meghatott. Régi Kardos-tanítványok is jöttek erre a koncertre, és amikor látták, hogy készül felvétel a hangversenyről, többen is el­kérték tőlem a videót, mert az előadásukat még megtekinteni is élmény, nem csak átélni. Páratlan kórusprodukció volt ez, amit a többi kórus is nagy lelkesedéssel fogadott.

– A kuratórium tagjai is is­merték a Madéfalvi Scholát?

– Ők nem hallottak András­ról és a kórusról, és nekem előzetesen bizonygatnom kel­lett, hogy márpedig nekik itt a helyük. Amikor megvolt a hangverseny, a kuratórium el­nökhelyettese, Rozgonyi Éva külön köszönetet mondott, hogy javaslatomra meghívtuk a Madéfalvi Scholát. Óriási elismeréssel és sikerrel sze­repeltek, és remélem, hogy ezt így érezték ők is, mert értő közönség fogadta a pro­dukciójukat. Kardos Pál-em­lékérmet adományoztunk nekik e minőségi munkáért, és a másik három kórus is meg­kapta az emlékérmet, amely azokat illeti meg, akik Kardos Pál célkitűzései szerint dolgoznak.

– Mit mondana, miben rejlik az értéke a Madéfalvi Schola gre­gorián gyermekkórusnak? 

– Ami a legfontosabb, hogy a résztvevőknek olyan módon elmélyíti a hitét, amit talán semmi más nem tud megtenni, és ez az életvitelre, családra, mindenre kihat. Aki ebben nevelkedik, annak ez mércét és irányt ad az életben. Nem tudom eléggé hangsúlyozni a fontosságát. Nem beszélve arról, hogy im­már közel két évezredes zenei hagyományt éltet tovább, aminek szintén felbecsülhetetlen értéke van. És az, hogy ezt a kórust András a feleségével, Orsolyával együtt vezeti, és a gyermekeik is énekelnek benne, csodálatos zenei és lelki együttműködésnek a példája. Valódi lélekpendítő munkát végeznek – ez látszik a többi kóruson is, amelyeket vezetnek –, és remélem, hogy még sokáig, akadálytalanul vé­gezhetik ezt a munkát.
 

A Madéfalvi Schola gregorián gyermekkórust tizenkét évvel ezelőtt alapította Ványolós András és felesége, Orsolya. Jelenleg 14 kórustaggal működik, Madéfalván próbálnak, és évente több fellépésük van. Legutóbb a Szent Ágoston-templomban adtak adventi hangversenyt. A kórusvezetők szívesen fogadnak további jelentkezőket a kórusba, akik a következő telefonszámon érdeklődhetnek: 0740–762255.