Az Egyesült Államok az eddigi gyakorlattól eltérően már nem javasolja, hogy minden egyes gyermek védőoltást kapjon bizonyos betegségek ellen, mint amilyen például a rotavírus, a hepatitis A és B, a szinciciális vírus (RSV), a dengue-láz vagy a Meningococcus-fertőzés (amelynek gyakori következménye az agyhártyagyulladás). Az új ajánlás szerint az ezek elleni védőoltásokat most már csak a magas kockázati kategóriába sorolt gyermekek kapnák meg, vagy akkor adnák be őket, ha erről a gyermekorvos és a szülő közösen dönt. Mindemellett az USA járványügyi hatósága már korábban megváltoztatta a COVID–19 elleni védőoltások alkalmazási politikáját. A CDC ugyanakkor ajánlásokat fogalmazott meg bizonyos oltások tekintetében: a hepatitisz B elleni vakcina beadását például csak akkor javasolja a korábbi protokoll szerint – azaz a születés után legtöbb 24 órával –, ha az anya fertőzött, ellenkező esetben beadását kitolják két hónapra. 

17-ről 11-re csökkent az ajánlási lista

Így, míg a CDC 2024 végén még 17 betegség ellen ajánlott gyermekkori immunizálást, a lista most 11-re szűkült, ugyanakkor változatlanul szerepelnek rajta olyan betegségek elleni oltások, mint például a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, gyermekbénulás, a mumpsz vagy a HPV. 
A járványügyi hatóság új ajánlását az oltásszkeptikus nyilatkozatairól is ismert egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy jelentette be, közölve, hogy az „megvédi a gyermekeket, tiszteletben tartja a családokat és újjáépíti a bizalmat a közegész­ségügy iránt”. Az intézkedést „az amerikai anyák által rég kért és várt reformként” méltatta Donald J. Trump elnök.

Járványoktól és az oltás­ellenesség erősödésétől tartanak

Az Amerikai Gyermekgyógyá­szati Akadémia viszont vitatja a döntést, és károsnak tartja, hogy az eltér a „sokéves tapasztalatra és szilárd tudományos bizonyítékokra” támaszkodó eddigi gyakorlattól. Több megszólaló amerikai és európai szakértő attól tart, hogy az összezavarja a szülőket, a gyermekorvosokat, az egyes oltások elmaradása pedig már rövid időn belül megnöveli a gyermekek kórházba kerülésének és elhalálozásának esélyét.

Mi a helyzet nálunk?

A romániai orvosi gyakorlat szerint az újszülöttek és kisgyermekek oltással történő immunizálásának általános rendje – az „emlékeztető” oltásokkal együtt – a következő: a baba a születést követő 24 órán belül megkapja a Hepatitis B-vírus elleni oltást. 2–7 napos korában – de testsúlyától függően –, szintén még az újszülött osztályon megkapja a BCG (Bacillus Calmette-Guérin) elleni védőoltást. 2 hónaposan, már a családorvosnál oltják be a kicsiket tetanusz, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, torokgyík, Haemophilus-B, Hepatitisz-B, valamint Pneu­mo­coccus ellen. Négy hónaposan kapják meg a két hónappal korábbi oltások második, „emlékeztető” dózisát, 11 hónaposan ez újra megismétlődik, majd egyéves korban kapják az ún. ROR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő) elleni vakcinát. 5 évesen a ROR-oltás emlékeztetőjét, 6 évesen szintén emlékeztető oltások védenek a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás és torokgyík kialakulása ellen. Az utolsó kötelező és ingyenes oltást 14 évesen kapják a gyermekek, diftéria, tetanusz, acelluláris pertussis (szamárköhögés), ellen, szintén emlékeztető oltásként. 
A szakemberek rámutatnak: bár a közösségi média hatására is felerősödtek az oltásokkal szemben szkeptikus, vagy azokat ártalmasnak tartó hangok, valójában ezek csak egy hangos kisebbséghez tartoznak – a romániai szülők túlnyomó többsége bízik az orvosokban, a tudományosan igazolt módszertanban, és gyermekét nem teszi ki súlyos betegségeknek vagy szövődményeknek azzal, hogy megtagadja beoltását.