Szicília: reneszánsz képeket loptak egy múzeumból
Felbecsülhetetlen értékű reneszánsz kori festményeket: Antonello de Messina XV. századi olasz festő képeit lopták el ismeretlen tettesek vasárnapra virradóan a messinai múzeumból. A hírt megdöbbenéssel fogadta a világ közvéleménye – a szicíliaiak kevésbé.
A reneszánsz művész, Antonello da Messina négy „felbecsülhetetlen értékű” műve tűnt el egy szicíliai múzeumból – közölte vasárnap Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter. A lopás Messinában, a festő szülővárosában történt.
Santa Maria – van, aki „munkával” ünnepelt
A tolvajok augusztus 15., Nagyboldogasszony ünnepének éjjelén törtek be a múzeumba. Az időpont aligha véletlen: ez a nap Olaszországban nemzeti ünnep, a „Santa Maria”, Szűz Mária mennybevétele a szicíliaiak számára különösen fontos, tömegeket megmozgató, sokszor többnapos rendezvényekkel, felvonulásokkal járó, a nagy családot összehozó ünnep. A tolvaj – feltehetően tolvajok – Antonello de Messina (1430 k.–1474) Polittico di San Gregorio című, 1473-ban készült művének öt fennmaradt táblaképe közül vittek el hármat, valamint egy negyedik, különálló, kisebb, kétoldalas alkotást, ami Szűz Máriát ábrázolja gyermekével, illetve egy Ferenc-rendi barátot. Ez utóbbi nem is olyan rég került Messinába: 2003-ban vásárolták a Christie’s aukciós háztól. Ami pedig az oltárképet illeti: az eredetileg hat táblából álló remekművet a művész a helyi San Gregorio kolostor számára festette, de azt az épületet az 1908-as „nagy” messinai földrengés elpusztította, később került a múzeumba. Ez volt a reneszánsz mester egyetlen olyan műve, amely – eddig – soha nem került távol a szülővárosától. A közfelháborodást keltő bűntett alig pár hónappal azután történt, hogy az olasz állam egy New York-i árverésen 13 millió euróért megvásárolta Antonello da Messina Ecce Homo című alkotását – ami rámutat a művész munkájának pénzben kifejezhető értékére.
Miért lopnak olyat, ami eladhatatlan?
Nyilván előfordul, hogy „szakosodott” műkincstolvajok megrendelésre lopnak el egy alkotást – az így megszerzett kincset villájának lesötétített nappalijában élvező, kezét dörzsölgető milliárdos vagy főgonosz képe azonban inkább a filmekbe való. A valóságban egy ellopott közismert alkotást szinte lehetetlen értékesíteni galériákon, aukciókon, műkincskereskedőkön keresztül, és a feketepiacon is igen nehéz. A szervezett bűnözés, Szicília esetében a Cosa Nostra, mégis gyakran hajt vagy hajtat végre ilyen cselekményt. Az így szerzett javakat nem pénzzé tenni akarják: a lopott műkincsek nagy része egy zárt piacra kerül, ahol csereáruként vagy biztosítékként használják őket más szervezett bűnözői csoportokkal folytatott, egyéb tiltott árukra vonatkozó ügyletek során. A bűnüldözéssel szemben is használják aduászként: az elkapott maffiózók engedményt remélnek kicsikarni az ügyészekből, ha cserébe hirtelen „előkerül” egy rég eltűnt alkotás, illetve zsarolási potenciál is van abban, ha megsemmisítésével fenyegetőznek.
20 milliót kap, ha látta ezt a Caravaggiót
A sok száz közül az egyik legismertebb műkincslopás még 1969-ben történt, és máig lezáratlan. Akkor a palermói San Lorenzo-templomból lopták el Caravaggio 1609-ben festett, Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel című, nagy méretű – és felbecsülhetetlen értékű – festményét. A képet minden bizonnyal az olasz állam ellen éppen életéért háborúzó Cosa Nostra vitte el. 1979-ben egy magát kereskedőnek mondó angol újságíró – a rendőrség támogatásával – tett rá vételi ajánlatot, de a maffia „csak” egy Bronzino- és egy Andrea del Sarto-művet kínált fel neki. 1996-ban egy „pentito” – hatósági informátorrá vált „bűnbánó” maffiózó megerősítette, hogy korábban egy főnök – vélhetően Salvatore „Toto” Riina – tulajdonában volt a kép, egy másik 2009-ben azt vallotta, hogy az egy fészerben tartott Caravaggio-kép megsérült az 1999-es földrengésben, s végül patkányok rágták szét. De visszatért a remény: egy újabb pentito 2018-ban azt vallotta, hogy a festmény sértetlen maradt, és Gaetano Badalamenti maffiafőnök szerezte meg, aki 1984-es letartóztatása előtt kapcsolatban állt egy svájci műkereskedővel, és oda menekítette a képet. A festmény azóta is fellelhető az FBI nyomozási listáján, ahol ma is 20 millió dollárt ajánlanak a nyomravezetőnek.
Olaszországban gyakoriak a műkincslopások. A rendőrség két nappal ezelőtt jelentette be, hogy visszaszerezte a márciusban Észak-Olaszországban, Parma közelében lévő múzeumból ellopott három festményt
– Renoir, Cézanne és Matisse alkotásait –, amelyek értéke meghaladja 9 millió eurót, és amelyeket állítólag egy moldáv bűnbanda lopott el.
