A nyugdíjalapból a nyugdíjkorhatár elérésekor felvehető teljes összeg korlátozását a Bolojan-kormány az OECD-hez való csatlakozás követelményeivel, és olyan országok nyugdíjrendszereinek példáival indokolta, mint Bulgária, Horvátország vagy Írország. Amiről viszont nem tettek említést, hogy ezekben az országokban a nyugdíjakat a kifizetéskor nem adóztatják meg (csak Írországban, ha meghaladja a 200 ezer eurót), míg Romániában igen – írta összehasonlító elemzésében a HotNews.

Emlékeztettek: Romániában a nyugdíjakat a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásaiból (CAS) fizetik, vagyis a bruttó bér 25 százalékából, amelyet havonta fizetnek a munkakönyvvel rendelkező alkalmazottak után. Mint ismert, a nyugdíjrendszer három pillérre épül: az állami alapra, a kötelező magánnyugdíjra és az önkéntes megtakarításokra, amelyek a befizetett járulékokból és befektetésekből gyarapodnak.
Az OECD-csatlakozásra készülve Ilie Bolojan kormánya 2025 augusztusában elfogadott egy törvénytervezetet a magánnyugdíjak kifizetéséről. Ez kimondja, hogy a kedvezményezettek legfeljebb a megtakarított összeg 30%-át vehetik fel egy összegben, míg a fennmaradó részt havi részletekben, nyolc éven keresztül, vagy élethosszig tartó járadékként kapják meg. A kormány azzal indokolta a döntést, hogy a magánnyugdíjak kifizetésénél a nemzetközi gyakorlatot követték, elsősorban olyan országokét, amelyek rendszere hasonlít a román modellhez, például Bulgáriáét. A HotNews elemzése szerint a párhuzam sántít. Igaz ugyan, hogy Bulgáriában sem lehet egy összegben felvenni a magánnyugdíjat, de a nyugdíjak nem adókötelesek, és a kifizetés módja a megtakarítás összegétől függ. Aki kevés pénzt gyűjtött, az egyben megkaphatja, aki többet, az csak részletekben vagy életjáradékként juthat hozzá. A legfontosabb különbség tehát, hogy Romániában a kifizetéseket megadóztatják, Bulgáriában adómentesek.