Európát sem kíméli az iráni háború gazdasági hatása: a lassuló növekedés és a gyorsuló infláció mind nagyobb nyomást helyez az iparra, a költségvetésekre és a politikára – írja a Bloomberg. A közel-keleti konfliktus, amelynek kimenetele ma is éppoly bizonytalan, mint egy hónappal ezelőtt, a katonai konfliktus kezdetekor, arra készteti a döntéshozókat, hogy lefelé módosítsák gazdasági előrejelzéseiket, miközben próbálják fékezni a gáz- és olajárak emelkedése okozta drágulást.
Európa még a 2022-ben kitört ukrajnai háború okozta gazdasági sokkból sem lábalt ki, de most ismét visszatérhetnek a válságkezelő lépések: a kormányok támogatják a háztartásokat, a jegybankok pedig kamatot emelnek. A munkaerőhiánnyal küzdő cégeket a csökkenő jövedelmek tovább gyengíthetik, miközben a drá­gu­ló energia hatása idővel minden ágazatra átterjedhet – mondta a Bloom­bergnek Chris­tian Keller, a Barclays elemzője.

Német vegyipari szereplők arra figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros lezárása okán az üzemek visszafoghatják a termelést. A legnagyobb német ammóniagyártó, az SKW Piesteritz már 85 százalékra csökkentette a termelését. A drágulás az ellátási láncokon keresztül a fogyasztókhoz is elér: a francia statisztikai hivatal (Insee) szerint meredeken nőtt azok aránya, akik gyorsabb áremelkedésre számítanak. Spanyolország márciusi inflációja a vártnál magasabb lett, miközben a térség, amely nemrég még a kilábalásra és az infláció fékezésére koncentrált, új gazdasági nyomással szembesül.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) gazdasági biztosa szerint az energiaárak emelkedése miatt az EU gazdaságát stagfláció fenyegeti, vagyis a lassuló növekedés és a magasabb infláció egyszerre jelentkezhet. Még rövid távú ellátási zavarok esetén is gyengébb lehet a növekedés és magasabb az infláció a korábbi várakozásoknál. Az EB korábban 1,4 százalékos növekedést jelzett 2026-ra, miközben az inflációt 2 százalék körül várta. Dombrovskis szerint a kormányok mozgástere szűk, és ha az infláció tovább emelkedik, az Európai Központi Bank kamatemelésre kényszerülhet, ami azt eredményezheti, hogy a bankok drágábban adhatnak hitelt.