Heves indulatokat szült Charlie Kirk meggyilkolása
Charlie Kirk, a befolyásos jobboldali aktivista meggyilkolása előtt már voltak jelei egy küszöbön álló politikai válságnak az Amerikai Egyesült Államokban, a társadalom növekvő polarizáltsága és a közbeszédet uraló agresszivitás kevés teret hagyott a konszenzus megtalálására. A bal- és jobboldali közéleti személyiségeket érő erőszakos cselekmények egyre gyakoribbak lettek – írja a New York Times elemzése.
Puskaporos hordón ül az Amerikai Egyesült Államok Charlie Kirk meggyilkolása után. Szélsőbalosok és szélsőjobbosok polgárháborúval fenyegetnek – írta a Digi24 portál a New York Times elemzése alapján. Charlie Kirk jobboldali aktivista, médiaszemélyiség meggyilkolása szerdán, egy utahi egyetem kampuszán – röviddel azután, hogy közönség előtt beszélni kezdett – felveti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok társadalmi szempontból veszélyesebb szakaszba lépett.
Győzni látszik az erőszak kultúrája
A közösségi médiában a baloldali hozzászólások gúny tárgyává tették Kirk halálát, míg a jobboldalon a kezdeti gyászt hamar felváltotta a bosszúvágy. Egyre több fenyegető kijelentés látott napvilágot arról, hogy az ország a polgárháború küszöbére sodródott. A szakértők meg azt mondják, ijesztő, milyen gyorsan nő az amerikaiak türelme a politikai erőszak iránt.
„Egy ideges, felajzott ország vagyunk” – mondta Robert Pape, a Chicagói Egyetem politológusa, aki 2021. január 6. óta – amikor Trump elnök hívei megtámadták a Capitoliumot – rendszeresen méri, hogyan viszonyulnak az amerikaiak a politikai erőszakhoz. A politológus szerint mostanra sokkal radikálisabb lett a politika, és nagyobb a hajlandóság az erőszakra, mint bármikor az elmúlt négy évben. Egy olyan országban, ahol az elnök »szemétnek« nevezi az ellenfeleit, míg azok válaszként fasisztának nevezik őt, sokaknak már úgy tűnt, hogy a közbeszéd szerkezete helyrehozhatatlanul szétesett – írta elemzésében a New York Times.
„Úgy gondolom, kulturális polgárháború zajlik” – nyilatkozta Newt Gingrich, a képviselőház korábbi republikánus elnöke. Gingrich egyetértett Donald Trump törekvéseivel, hogy felforgassa az amerikai status quót, de azt is hozzátette: ezzel bizony rendesen megingatja az állam hajóját. A politikai erőszak iránti közvéleményt kutató szakemberek szerdán borús hangulatban értékelték a helyzetet. Pape legutóbbi, májusi felmérése szerint a demokraták közel 39 százaléka indokoltnak tartotta Trump erőszakkal való eltávolítását, míg a republikánusok csaknem egynegyede szerint Trump jogosan vethetné be a hadsereget az őt ért tiltakozások ellen.
Megakadályozható az agresszió térnyerése
Garen Wintemute, a Kaliforniai Egyetem erőszakmegelőzéssel foglalkozó kutatója szerint nem törvényszerű, hogy az erőszak tovább gyűrözzön és ördögi körré váljon, amely folyamatosan újrateremti önmagát. „A feladat, amellyel most szembenézünk, az, hogy ne engedjük, hogy a szélsőségeken lévők minket is magukkal rántsanak” – mondta. – „Világosan ki kell fejeznünk, hogy elutasítjuk a politikai erőszakot”– hangsúlyozta a kutató.
A New York Times beszámolója szerint a jobboldali médiában a gyász hamar bosszúhangulatba csapott át, Kirk halálát sokan mártíromságként értékelték. Szélsőségesek összeesküvés-elméletekkel és háborús retorikával reagáltak, erőszakos posztok lepték el az internetet. Nick Fuentes, hírhedt rasszista és antiszemita aktivista nyugalomra intette követőit, míg Ruth Braunstein szociológus arra figyelmeztetett: a jobboldal rendelkezik olyan jól szervezett csoportokkal, „milíciákkal”, akik akcióra készen állnak és nem riadnak vissza az erőszaktól.
A szakértők szerint az ország jövője azon múlik, meg tudják-e fékezni a szélsőségeket, vagy továbbgyűrűzik az erőszak. A Kirk-gyilkosság – és a közelmúlt más erőszakos esetei – arra figyelmeztet, hogy a politikai polarizáció és az intolerancia könnyen vezethet újabb tragédiákhoz.

