A romániai háztartások vagyona a legkisebb az EU-ban – az adósságuk is a legalacsonyabb – írta az Eurostat legfrissebb adatai alapján a Curs de Guvernare.
Az uniós háztartások pénze és megtakarítása leginkább öt nagy gazdaságban összpontosul: Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban. Míg az Európai Unióban a háztartások vagyona tíz év alatt több mint felével nőtt, Romániában ezzel szemben csökkent: 2020-ban még a GDP 79,1 százalékát tette ki, 2024-re viszont 71,8 százalékra esett. A háztartások adóssága közben nőtt, de Románia továbbra is az Unió legkevésbé eladósodott országa: a GDP 15,8 százalékával, szemben az 54 százalékos uniós átlaggal.

Hiába nő a gazdaság, nem érzik meg a háztartások

Románia a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve a tizenhetedik helyen áll az Európai Unióban: az uniós összvagyon mindössze hattized százaléka van román kézben. Ezzel Magyarország mögött, de Luxemburg és Bulgária előtt szerepel. A román háztartások ugyanakkor valamivel több tartozással is rendelkeznek, mint ezek az országok.
Az Európai Unió legtöbb országában 2024-ben nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a gazdaság méretéhez viszonyítva. Uniós szinten a háztartások összvagyona az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett – 2014 és 2024 között 25 160 milliárd euró­ról 39 487 milliárd euróra –, ami több mint ötvenhat százalékos növekedés.
A vagyoni arány 2024-ben majdnem három százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban, különösen Svédországban nőtt jelentősen. Csökkenést csak néhány országban mértek, például Máltán és Törökországban. Romániában ezzel szemben a háztartások pénzügyi vagyona az utóbbi öt évben visszaesett: 2020-ban még a GDP 79,1 százalékát tette ki, 2024-re azonban 71,8 százalékra zsugorodott. A gazdasági növekedés tehát nem tükröződik a lakosság vagyonában. A háztartások tartozásai is folyamatosan nőttek az elmúlt évtizedben: 7663 milliárd euróról 9728 milliárd euróra, ami 27 százalékos emelkedés.

Hiába dolgoznak, szegénysorba kerülhetnek

Az Eurostat másik friss jelentése szerint az Európai Unióban a dolgozók 8,2 százaléka a szegénység kockázatának van kitéve – vagyis munkából sem keres eleget ahhoz, hogy biztonságos megélhetést teremtsen. Az uniós átlag mögött nagy különbségek vannak: Luxemburgban a legmagasabb, Finnországban a legalacsonyabb a dolgozói szegénység aránya. Az Eurostat elemzése szerint a szegénység veszélye nemcsak azokat érinti, akik keveset dolgoznak, vagy egyáltalán nincs munkájuk. A nők körében ez az arány 7,3, a férfiaknál 9 százalék. A legnagyobb nemi különbséget Romániában mérték: a férfi dolgozók körében 8,1 százalékponttal magasabb a szegénység kockázata, mint a nőknél.