Vasárnaptól jövő szom­batig (július 27. – au­gusztus 2. között) tart Gyimesközéplokon a XXVIII. Gyimesi Tánctábor. A hatnapos eseményen nép­­tánc- és hangszeroktatás, hagyományőrző csoportok előadásai, gyermek- és kéz­műves-foglalkozások, a ma­gyar­ság történetével kap­­­­cso­latos szakmai eszme­cse­rék, hagyományos és alternatív táncház, tábor­tüzes est, ki­rándulás és sok más érdekesség várja a gyermekeket és fel­nőt­te­ket, ugyanis ez ge­nerációk találkozási pont­ja is – jelentették be a tábor keddi beharangozó sajtó­tá­jékoztatóján Szalay Zoltán és Antal Rozália szervezők.

Tánccal a feledés ellen

Az első Gyimesi Tánctábort 1992-ben szervezték meg, majd nyolc sikeres kiadás után három év szünet következett, ezt követően keltették életre újra a rendezvényt. A 28. szü­letésnapját ünneplő ren­dezvény elsődleges célja: szé­lesebb körben meg­is­mer­tet­ni a hagyományos gyimesi kultúrát és tudatosítani a helyi közösségben azt, hogy mekkora értéket képvisel az ő hagyományuk. Utóbbihoz nagyban hozzájárul az is, hogy a gyimesi gyermekek ingyenesen vehetnek részt a rendezvényen, így abban is segítséget nyújtanak, hogy „belenőhessenek” a saját kul­túrájukba – vázolta ér­dek­lődésünkre Szalay Zoltán nép­zenekutató, a tánctábor fő­szervezője. E kezdeti cél ma is változatlan.
– Az első években már eléggé érződött a változás szele, a népi hagyományok egyre inkább kezdtek átalakulni és modernizálódni, ami azzal is járt, hogy az ősi táncok és népdalok teljesen kikopni lát­szottak, a hagyományos értékek helyét a műdalok, műcsárdások és hasonló megnyilvánulások vették át. Fontos szempont volt a szervezésben az is, hogy sze­rettük volna megállítani ezt a folyamatot, és úgy vélem, hogy bizonyos mértékben sikerült is – állapította meg Szalay Zoltán.
A táborba a kezdetektől fog­va a gyimesi és a felcsíki kistáj kultúráját – zenéjét és énekeit – igyekeznek be­von­ni, tanítani és ezáltal nép­szerűsíteni. Ezek mellett fon­tos szerepet kap a moldvai kultúra is, ahonnan ugyancsak rendszeresen meghívnak nép­tánccsoportokat, valamint ki­zárólag a táborban oktatnak népi furulyán és kobozon való játszást. A Gyimesi Tánctábor nagyban hozzájárul a helyi kultúra népszerűsítéséhez is, az évek során a világ minden tájáról érkeztek résztvevők – természetesen kisebb lét­számban –, hogy elmélyítsék tudásukat: Európa valamennyi országából, a Távol-Keletről, Japánból, Dél-Amerikából és Új-Zélandról is.
– Az igazság az, hogy erős magyar közösségek vannak a különböző kontinenseken, kü­lönböző földrészeken, így a magyar néptánc, a tánc­ház­mozgalom nagyon széles körben elterjedt a világon, s mindez hozzájárul ahhoz, hogy ez világszinten ismertté, kedveltté váljon és élő marad­jon – zárta gondolatait Szalay Zoltán.

Töretlen elhivatottság

Mint a sajtótájékoztatón el­hangzott, bár a világjárvány óta a résztvevők létszáma igencsak csökkent, és a tánc­táborok elterjedtek Er­dély-szerte, a különböző fesz­­tiválok is beiktatták programjukba a „folkudvar-szerű” mulat­sá­go­kat, ahol a résztvevők be­tekintést nyer­­hetnek a tánc- és nép­dal­oktatásba, a szervezők mégis bíznak benne, hogy a gyimesi tábornak továbbra is van létjogosultsága.
– A kérdést, hogy van-e é­telme folytatnunk a tánctábor szervezését a gyimesközéploki önkormányzati testülettel is megvitattuk, majd közösen arra jutottunk, hogy amíg van rá igény és több oktató és adatközlő is eleget tesz meg­hívásunknak, addig folytatnunk kell. Ugyanakkor szeretnénk el­indítani egyfajta átadási folyamatot, hogy a következő években gyimesközéploki fia­talok kezdjék el kezükbe venni a tábort és annak szervezését. Bízunk benne, hogy idén újra jó hangulatú, sikeres lesz tábor, és ez a jövőre nézve is bíztató lesz – fejezte ki reményét Antal Rozália.
A XXVIII. Gyimesi Tánctábor részletes programja, további in­formációk és a jelentkezéshez szükséges feltételek meg­ta­­lál­­hatók a gyimesitabor.ro honlapon. Az esemény fő­szerve­zője a csíkszeredai Tisz­ta Forrás Alapítvány, tá­mo­gatók Hargita Megye Ta­nácsa, a Hargita Megyei Kul­turális Központ, a Csángó Ifjak Középloki Közössége, a Gyimesközéploki Helyi Ön­kor­mányzat, az RMDSZ, a Com­munitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a Nem­zeti Kul­turális Alap.