Tíz-tizenöt alkalmazott előrelátható elbocsátásáról tett bejelentést egy parajdi turisztikai cég a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél. Az intézmény osztályvezetője lapunk érdeklődésére azt közölte, a leépítés május végén esedékes. 

Május vége: a gondok kezdete sokaknak

A sóvidéki község nagyobb turisztikai szolgáltatóit megkeresve a Hargita Népe megtudta: az Altus Hotel & Spa, a Heveder Panzió és a Parajd Hotel vendéglátóegységeket működtető Ariel Turism Serv cégről van szó. 

– A község turisztikai forgalmát figyelembe véve nincs igény arra, hogy nyitva tartsuk a Heveder Panziót és a Hotel Praidot, szolgáltatásaink tehát egyelőre az Altus Hotel & Spa kínálatára fókuszálnak és terjednek ki. Ennek az egységnek a működtetéséhez azonban nincs szükség a szóban forgó személyzetre. Hozzáteszem: május végétől lejár az az állami támogatás, aminek egyik kitéte az volt, hogy hat hónapig biztosítanunk kellett az alkalmazottak foglalkoztatását

– nyilatkozta lapunknak Fehér Zsombor, a cég vezetője. 

Hatvanszázalékos forgalom-visszaesés

A bányakatasztrófát követően tavaly júniusban a kormány százmillió lejes pénzügyi keretet különített el a Parajdon bejegyzet turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások támogatására, ennek egyik feltétele az volt, hogy akik igénybe veszik az állami szubvenciót, hat hónapig megtartják alkalmazottjaikat.

– A támogatást 72 cég kapta meg, közöttük éttermek, panziók és egyéb turisztikai szolgáltatók

– tudtuk meg Nyágrus Lászlótól, Parajd polgármesterétől. 

Mivel a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnek a cégek csak a tömeges – azaz tíz személy fölötti – elbocsátásról kötelesek bejelentést tenni, hivatalosan egyelőre a már említett cég szándékáról tudni. De előreláthatóan a támogatást igénybe vevő kisebb vállalkozások sem tartják majd meg az eddigi alkalmazotti létszámot, miután lejár a hat hónap. Azt nem tudni, hány vállalkozás válik meg május végétől egy-két-három vagy több munkavállalójától – az azonban előre látható, hogy a művelet során az összeadódó kis számok jelentős végösszeget eredményeznek. 

Lapunk az egyik helyi étterem tulajdonosát is megszólaltatta, aki elmondta: jelenleg 14 személyt foglalkoztat, de a hat hónap lejárta után biztosan nem tartja meg a teljes létszámot.

 – Az étterem forgalma 60 százalékot esett tavaly áprilishoz képest. Ilyen körülmények között hogy is tarthatnánk meg mindenkit?

– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő vállalkozó.

Minden második panzió bezárt

A bányakatasztrófa után közel egy évvel egyre több turisztikai szereplő, illetve a község vezetői is belátják, hogy azt a mértékű forgalmat, amit a gyógyturizmus jelentett Parajd számára, nem tudják semmilyen szolgáltatással pótolni. Ennek pedig következményei vannak és lesznek: újabb panziók bezárása és a munkanélküliség növekedése. 

– Elkészítettük a Visit Praid turisztikai weboldalt, hogy fenntartsuk a látogatók figyelmét. Itt összesítjük a látnivalókat, eseményeket, a csomagajánlatokat, feltüntetve a községben elérhető szálláshelyeket, az éttermeket, a más jellegű turisztikai szolgáltatásokat. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy míg a bányakatasztrófa előtt hivatalosan 116 szálláshely működött a községben, az elmúlt évben folyamatosan kellett levennünk a weboldalról a panziókat, mert a tulajdonosuk feladta, más megélhetési lehetőség után nézett

– nyilatkozta Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület vezetője. A szakember megerősítette, jelenleg azok a panziók működnek a községben, amelyek fent vannak a weboldalon. Cikkünk megírásának pillanatában a „Szálláshelyek” menüpontra kattintva 55 lehetőséget mutat az oldal. Vagyis a hivatalosan működők közül az elmúlt egy évben több mint fele, 61 panzió függesztette fel vagy szüntette meg tevékenységét.

Desztináció­menedzsment desztináció híján 

– Be kell látnunk, hogy az a tömegturizmus, amit a sóbánya és az ahhoz kapcsolódó gyógy­turizmus biztosított Paraj­don, már a múlté. A község napi kétezer ember elszállásolására volt berendezkedve, ezt a számot nem lehet tartani egyébfajta turisztikai szolgáltatásokkal, látványosságokkal. Ezt már látni a helyi wellnessközpont működésében, ami csak sok segítség révén tudta nullszaldóval zárni a tavalyi évet

– közölte Nyágrus László polgármester.

A vendéglátásban érdekelt helyiek igyekezete mind­emelett nem fulladt ki teljesen: a polgármester szerint a közös gondolkodás és tervezés érdekében alakult meg legutóbb a Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) Szövetség.

Már most duplázódott a munkanélküliek száma

Minden országos, a megyei ön­kormányzattól, külsős szak­emberektől és a helyi turisztikai egyesületektől és vállalkozóktól jövő támogatás, segítség és a község idegenforgalmát fenntartó kezdeményezés mellett is a számok magukért beszélnek: Parajdon egy év alatt megkétszereződött a munkanélküliek száma. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint tavaly májusban 69 bejelentett munkanélküli volt a községben jelenleg pedig 120 személyt tartanak nyilván. Ez a szám pedig egy hónapon belül biztosan növekedni fog a már bejelentett 10-15 személlyel, illetve számolni kell a további 71 cégnél esedékes elbocsátásokkal, akik szintén igényelték az állami támogatást, de annak hiányában az eddig náluk dolgozóknak nem tudnak sem munkát, sem bért adni. 

– Ha végigmegyünk a főutcán, ahol a standoknál, bódékban korábban alkalmazott eladók kínálták a portékákat, ma a legtöbb helyen magukat a tulajdonosokat látjuk a pult mögött állni. Kérdés, hogy ők is meddig tartanak ki

– mutatott rá további árulkodó jelekre Moldován László, a helyi a turisztikai egyesület vezetője. 

Tömeges munkahelymegszűnés a Salromnál is

Ugyanakkor lapunk nem hivatalos, de releváns forrásból származó információk szerint úgy tudja, hogy a bányavállalatnál is tömeges elbocsátások lesznek, várhatóan a következő egy-két hónapon belül. 

Amint arról már korábban beszámoltunk, a parajdi Salrom a bukaresti anyavállalattól kap anyagi támogatást arra, hogy az alkalmazottak egy részét foglalkoztassa. Így a katasztrófát követően a bányában dolgozók felét munkanélküli segélyre küldték, a maradék 60 embert – többnyire irodai és logisztikai alkalmazottat, illetve bányamentőket – megtartották. Több, az ügyre rálátó forrásunk névtelenül azt nyilatkozta: a bukaresti anyavállalat már elindította a folyamatot, hogy ezeket a fennmaradt alkalmazásokat is megszüntesse. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Salromnak, amint választ kapunk, megírjuk.