Nagyjából minden harmadik 16–74 év közötti ember használt szöveget, képet vagy más tartalmat előállító mesterségesintelligencia-eszközöket 2025-ben az Európai Unióban. Ezeket elsősorban magáncélra vették igénybe, míg munkához vagy tanuláshoz jóval kevesebben használták – derül ki az Eurostat tegnap közzétett felméréséből, amelyben a kutatók a háztartások és az egyének digitális eszközhasználati szokásait vizsgálták. 
Az adatok szerint a technológia leginkább Dániában, Észtországban és Máltán terjedt el, míg Romániában, Olaszországban és Bulgáriában használják a legkevesebben. Romániának elsősorban a digitális ügyintézés terén van jelentős lemaradása más EU-s országok viszonylatában.

Hiába van internet, kevesen használják

Uniós szinten 2025-ben az internet már a mindennapi élet alap-infrastruktúrájának számít: a 16–74 évesek 94 százaléka használta az elmúlt három hónapban, a háztartások internet-hozzáférése pedig több tagállamban eléri a 99 százalékot. Romániában ezzel szemben a kép összetettebb: bár a háztartási internet-hozzáférés 2015 és 2025 között jelentős mértékben nőtt, a digitális lemaradás nem elsősorban az infrastruktúrából fakad. Az adatok szerint az uniós átlagnál magasabb a ritkán vagy egyáltalán nem internetezők aránya, és jóval kevesebben veszik igénybe az online közszolgáltatásokat: az állam hivatalos weboldalain és alkalmazásaiban elérhető szolgáltatásokat mindössze a lakosság 24 százaléka veszi igénybe. Ezzel sereghajtó az EU-ban. Ennél is nagyobb Románia lemaradása, ami az elektronikus személyazonosító igazolványok használatát illeti. Míg az Európai Unióban 2025-ben az emberek több mint fele élt elektronikus azonosítással az online ügyintézés során, addig Romániában mindössze a lakosság 10 százaléka használ ilyen eszközt, ami az uniós sereghajtók közé sorolja az országot. Az Eurostat adatai szerint különbség nem elsősorban technikai okokra vezethető vissza: sokaknak egyszerűen nincs elektronikus személyazonosítójuk, mások pedig nem is tudnak a létezéséről. Az uniós átlag egyébként 52 százalékos, a rangsor élén pedig Dánia (99 százalék), Finnország (96 százalék), Hollandia (95 százalék) és Svédország (92 százalék) áll. A mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközöket az Európai Unió egészében is viszonylag kevesen használják, a 16–74 éves korosztály 32,7 százaléka próbálta ki. A legtöbben személyes célokra vették igénybe ezeket (25,1 százalék), míg 15,1 százalék munkához, 9,4 százalék pedig oktatási célokra használta.

A felmérés módszertana

Az Eurostat felmérése azokra a háztartásokra terjed ki, ahol legalább egy 16–74 év közötti személy él. Internet-hozzáférésnek számít, ha a háztartásban van működő internetkapcsolat, amit bárki használhat otthon. Internethasználónak azokat tekintik, akik a felmérést megelőző három hónapban legalább egyszer interneteztek, rendszeres használónak pedig azokat, akik hetente legalább egyszer. A kutatás különbséget tesz vezetékes és mobilinternet között, és azt is rögzíti, ki vásárolt vagy rendelt fizetős árut vagy szolgáltatást online az elmúlt három hónapban. Az ingyenes tartalmak és az e-mailben vagy SMS-ben leadott rendelések nem számítanak bele.