A villanyégők kiválasztásakor legtöbben a wattot tekintik a teljesítményt meghatározó mérték­egységnek, de a fényerőt valójában a lumen adja meg. A lumen azt mutatja, hogy a fényforrás ténylegesen mennyi fényt bocsát ki, azaz üzem­ideje alatt mennyire világítja ki az adott helyiséget. Egy átlagos nappali vagy hálószoba megfelelő bevilágításához nagyjából 800–1100 lumen fényáramra van szükség, ami körülbelül egy régi 60 wattos izzó fény­erejének felel meg. Ha kisebb, intimebb terekbe, például előszobába vagy fürdőszobába kell fényforrás, elegendő lehet 400–600 lumen is, míg nagyobb terekben vagy munkavégzéshez akár 1500 lumen is szükséges lehet. A választásnál tehát nem a fogyasztás mértékét érdemes nézni, hanem a tényleges fény­erőt. Ezenkívül figyelembe kell venni a színhőmérsékletet is, a fény ugyanis lehet meleg, sárgás vagy hideg, fehéres tónusú. Az égőnek ugyanakkor illeszkednie kell a lámpatest foglalatjához, de érdemes számításba venni az izzó élettartamára vonatkozó információkat is.

Melyik takarékosabb?

Az elmúlt évtizedekben hatalmas változás történt a világítás technológiájában, hiszen a hagyományos volframszálas izzó – amely sokáig minden háztartás alapja volt – ma már inkább a múlt emléke. Fénykibocsátása nagy energiafelhasználással jár, ráadásul a felvett villamos energiának csupán két százalékát alakítja fénnyé, a többi hő formájában távozik. Élettartama rövid, átlagosan ezer óra, így hosszú távon sem költséghatékony. Ezzel szemben a halogén izzó ugyan modernebb változat, de még mindig jóval többet fogyaszt a korszerű megoldásoknál. A kompakt fénycsövek a hagyományos izzókhoz képest négyszer kevesebb energiával is képesek ugyanannyi fényt előállítani, és bár élettartamuk hosszabb, hátrányuk, hogy teljes fényerejük eléréséhez melegedési idő kell, színhűségük pedig sokszor elmarad a természetes fénytől. 
A leghatékonyabb és leginkább ajánlott technológia a LED. Egy korszerű LED-égő akár tizenötször hatékonyabb lehet a volframszálasnál, miközben élettartama elérheti a 30–50 ezer órát. Energiafelhasználása csupán töredéke a hagyományos izzóé­nak, holott ugyanazt a fényerőt képes biztosítani. Emellett szabadon választható színhőmérsékletben érhető el, és számos formában illeszthető bármilyen lámpatestbe. 
A piaci kínálatban megtalálhatók a gázkisüléses lámpák is, például a fluoreszkáló vagy a nátriumlámpák, melyeket ipari környezetben vagy közterületek kivilágítására használnak kiemelkedő hatásfokuk miatt.

Hideg vagy meleg?

A fény színének, azaz színhőmérsékletének megválasztása legalább annyira fontos, mint a technológia. A meleg fehér fény, amely 2700–3000 kelvin közötti értéket jelent, barátságos, otthonos hangulatot áraszt, ezért ideális nappaliba, hálószobába, étkezőbe. Ez a színhőmérséklet nyugtatja a szemet, ellazít, és kifejezetten kellemes esti pihenéshez. A hidegebb, 4000 kelvin feletti fény inkább fehéres-kékes tónusú, amely élénkítő hatással bír. Utóbbit inkább irodaházakban, munkahelyeken használják. A kékes fény hosszú távon fáraszthatja a szemet, ezért olvasásra, esti világításra kevésbé ajánlott. A sárgás fény természetesebb, kellemesebb érzést kelt, és kevésbé okoz szemfáradást. Emiatt olvasáshoz, esti munkához ajánlott meleg fényű égőt választani, a nappali órákban azonban, amikor aktív munkavégzés zajlik, a hideg fényű ajánlott. 
A modern LED-technológia dimmelhető, azaz állítható színhőmérsékletű égők használatát is lehetővé teszi, ami azt jelenti, hogy egyetlen fényforrást használva állítható annak erőssége és színhőmérséklete, ezáltal a napszakokhoz igazítható a működése.