Olaszországban az idei lesz a harmadik téli olimpia. 1956-ban klasszikus síközpontként Cortina d’Ampezzo volt a rendező, 2006-ban pedig Torino. Idén először hivatalosan sem egyetlen város a házigazda, hiszen Milánó és Cortina d’Ampezzo is rendez, ugyanakkor további négy síközpontban (Livigno, Bormio, Val di Fiemme, Antholz) is zajlanak majd különböző sportágakban versenyek.
Nyilván soha sehol nem a rendező település belvárosában zajlottak a küzdelmek, a régiósítással viszont tovább nőnek a versenyek közti helyszínek: idén például a legnagyobb távolság két olimpiai esemény között 412 kilométer (Milánó és Cortina ötórás autóútra van egymástól), ami csúcs a játékok történetében. A rekord viszont csak négy évig él majd, hiszen a 2030-as játékokon lesz ötszáz kilométer feletti távolság is.
A milánói–cortinai helyszínmegjelölés is újdonság, 2030-ban aztán először nem város, hanem régió lesz a hivatalos házigazda, a Francia Alpok. A 2034-es játékok esetében gyakorlatilag ugyanúgy Salt Lake City lesz a házigazda, mint 2002-ben, de az amerikaiak inkább a rendező állam nevét használják: Utah 2034 lett a márkanév.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új irányvonalának célja az energia- és költséghatékonyság, hiszen nem kell négyévente vadonatúj létesítményeket építeni, amelyeket a tapasztalat alapján aztán a későbbiekben nem, vagy alig használnak majd. Idén a már meglévő, a sportolók által is jól ismert létesítményekben zajlanak majd a versenyek, egyedül a hokidöntőknek otthont adó aréna épült az alkalomra. A korábbi téli olimpiákon viszont – Szocsiban, Phjongcshangban és Pekingben is – a létesítmények több mint felét kizárólag a játékokra húzták fel.
Az új trend ugyanakkor vélhetően tovább szűkíti majd a pályázók körét, arról nem is beszélve, hogy télről télre egyre nagyobb kihívás olyan helyszínt találni, ahol bőségesen van természetes hó.

Sztárok havon, jégen

A Milánó–Cortina 2026 téli olimpia a szervezők ígérete szerint minden eddiginél látványosabbnak ígérkezik: visszatérnek a klasszikus helyszínek, új sztárok tűnnek fel, és legendák készülnek az utolsó nagy dobásra. A február 6-i, pénteki központi nyitóünnepséget a legendás milánói San Siro stadionban rendezik, a játékokat pedig február 22-én parádés záróünnepség keretében a veronai ókori amfiteátrum kőfalai között búcsúztatják.
Idén több mint 3500 sportoló indul 116 versenyszámban, 16 sportágban. A nemek közötti egyenlőség jegyében két új női szám is bekerül a programba: a nagysáncos síugrás és a kettes szánkó. Az olimpiai láng 2025 végén indult útjára, és mintegy 12 ezer kilométert tesz meg, mielőtt megérkezik a nyitóünnepségre.
És hogy kikre érdemes figyelni a játékok során? Elsősorban természetesen a magyar és a román színekben versenyző sportolókra, utóbbiak között a csíkszeredai Mandel Katára és a székelyudvarhelyi Bartalis Henriettára, de olyan nagy nevek is rajthoz állnak, mint a kínai freestyle síző, Eileen Gu, aki a pekingi olimpián két aranyat és egy ezüstöt szerzett. Az idei játékokon visszatér az amerikai Mikaela Shiffrin, minden idők legeredményesebb alpesi sízője – a kétszeres olimpiai bajnok tovább szeretné gyarapítani olimpiai érmei számát. Az amerikai hódeszkás, a félcső királynőjének nevezett Chloe Kim zsinórban harmadik olimpiai aranyára készül, ami még senkinek sem sikerült a szakágban, de újra megcsodálhatjuk majd az amerikai műkorcsolyázót, Ilia Malinint, a legendás kvadra Axel ugrás első végrehajtóját, aki világbajnokként Milánóba is favoritként érkezik. Alpesi síben a hazai publikum értelemszerűen az olasz Sofia Goggiának szurkol majd, a hazaiak kedvence lesiklásban és szuperóriás-műlesiklásban is esélyes.
A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal az amerikai Lindsey Vonnt kíséri majd, hiszen a 2010-es olimpiai bajnok 41 évesen is aranyért hajt. A legenda nem mellékesen kétszeres világbajnok és négyszeres összetett világkupagyőztes. És akkor még nem szóltunk a férfi jégkorongról! A 2014-es szocsi játékok óta először térnek vissza az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL játékosai az olimpiára, a rajongók természetesen egy Amerikai Egyesült Államok – Kanada döntőnek örülnének a legjobban. A férfi jégkorongtorna február 11-én kezdődik és február 22-én ér véget, a csoportkörben Amerika Lettországgal, Dániával és Németországgal, Kanada pedig Csehországgal, Svájccal és Franciaországgal meccsel majd.

Tina és Milo

Két hermelin, Tina és Milo lesz az idei olimpia és paralimpia kabalafigurája. A két testvér neve a rendező városokéból – Tina Cortinából, Milo Milánóból – ered. A fehér bundájú Tina lesz az olimpia kabalája, a paralimpiáé pedig a barna bundájú Milo, aki mancs nélkül született ugyan, ám megtanult járni a farkával, jelmondata pedig: „Az akadályok trambulinok.” Tina és Milo tervezői szerint a hermelinek az ártatlanság és a tisztaság szimbólumai, kettejük eltérő szőrszíne pedig a kettősséget és a sokszínűséget jelképezi, ugyanis ennek az állatfajnak nyáron barna-fehér, télen pedig teljesen fehér a bundája. Tinát és Milót egy hat hóvirágból álló csapat kíséri, amely a kabalaverseny második helyezett pályázatán alapul. Az ötkarikás játékok kabalafigurájára kiírt pályázatra egyébként 1600 pályázat érkezett, a győztest a tavalyelőtti, San Remó-i zenei fesztiválon mutatták be.

Az első botrány

Még el sem kezdődött az olimpia, máris doppingvétségtől hangos a nemzetközi sajtó. A 24 éves olasz biatlonversenyző, Rebecca Passler nem állhat rajthoz, hiszen a sportolón elvégzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy doppingolt. Sem Passler, sem az Olasz Biatlonszövetség nem kommentálta az információt. Ugyanakkor olasz sajtóhírek szerint hétfőn délután a Nemzetközi Biatlonszövetség fegyelmi bizottsága megerősítette Passler doppingvétségét. Passler legjobb egyéni eredménye ebben a szezonban egy tizenegyedik helyezés az oberhofi sprintversenyen.