Hirdetés

Szakembert és munkát is nehéz találni

Romániában a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban a legnehezebb munkaerőt találni, de pedagógusokból és vezető beosztású szakemberekből is hiány van. Az Euronews a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira épülő elemzése szerint Európa-szerte nehéz betölteni a tanári, egészségügyi és informatikusi állásokat, miközben a fiatalok egyre nehezebben találnak munkát.

HN-információ
Szakembert és munkát is nehéz találni
Műtét a székelyudvarhelyi kórházban. Európa szakemberhiánnyal küzd Fotó: Székelyudvarhelyi Városi Kórház

Az alacsony bérek, a túlterheltség és a szű­kös előrelépési le­hetőségek miatt is nehéz a munkaadóknak új, hozzáértő szakembereket találni és a meglévőket megtartani Európa-szerte. Romániában a mezőgazdasági, erdészeti és halászati munkavállalók mellett pedagógusokat, vezető beosztású szakembereket, gépkezelőket, valamint villamosipari és elektronikai szakembereket is nehéz találni – derül ki az Euronews OECD-adatokra épülő elemzéséből. Ezzel szemben informatikai és kommunikációs technikusokat, konyhai kisegítőket, valamint takarítókat és kisegítőket viszonylag könnyebb találni. Az OECD 38 országra kiterjedő adatbázisa a legtöbb esetben 2024-es adatokra épül. Az Euronews az adatbázisban szereplő 27 európai ország munkaerőpiaci helyzetét hasonlította össze. Az OECD a bérek, a foglalkoztatás, a ledolgozott munkaórák és az online álláshirdetések számának változása alapján állapítja meg, hogy az egyes országokon belül mely foglalkozásokban nehezebb vagy könnyebb munkaerőt találni.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Orvos- és tanárhiány van

A vizsgált 27 európai ország közül 23-ban nehéz egészségügyi szakembereket találni, tanárhiánnyal pedig 21 ország küzd. Informatikai és kommunikációs, valamint üzleti és igazgatási szakemberekből egyaránt 18 országban van hiány. Az Euronewsnek nyilatkozó Európai Ápolási Egyesületek Szövetségének képviselői szerint túl sok beteg jut egy ápolóra, a kedvezőtlen munkakörülmények, az alacsony bérek és a szűkös előrelépési lehetőségek pedig tovább csökkentik a pálya vonzerejét. Az orvosok körében a hosszú munkaidő és a növekvő munkaterhelés is hozzájárul a kiégéshez. Daniel Wisniewski, az Oktatási Munkáltatók Európai Szövetségének főtitkára szerint a tanárhiány sem csupán a fizetéseken múlik. A pedagógusoknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük: digitális eszközöket kell használniuk, igazodniuk kell a diákok eltérő igényeihez, és a tanulók jóllétére is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Közben az adminisztratív teendőik is szaporodnak. Abban, hogy valaki tanárnak áll-e, és a pályán marad-e, a szakmai önállóság, a fejlődési lehetőségek és az iskolavezetés színvonala is szerepet játszik.

Országonként eltérő igények

Az OECD-adatok szerint segéd­munkásokat 21, konyhai kisegítőket a 27 ország közül 17-ben viszonylag könnyű találni. Ennek ellenére egy-egy ország esetében jelentős eltérések is lehetnek: Norvégiában éppen a segédmunkásokat, Spanyolországban a konyhai kisegítőket a legnehezebb toborozni. Az informatikai szakemberekből Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban az OECD mutatója munkaerő-felesleget jelez.

Az Euronews idézte Skak Olufsent, az OECD közgazdászát, aki szerint a vizsgált országok közötti különbségeket a gazdaság szerkezete és a rendelkezésre álló munkaerő is magyarázza. Németországban például a jelentős feldolgozóipar miatt összeszerelőkből és gépkezelőkből is hiány van. A szakemberhiány mellett ugyanakkor a fiatalok elhelyezkedése is gondot jelent: az OECD szerint nőtt a friss diplomások és a teljes munkaképes korú népesség munkanélküliségi rátája közötti különbség. A hírtelevíziónak nyilatkozó Pia-Johanna Fallström, az Európai Munkaügyi Hatóság szóvivője szerint jobb képzésre és munkakörülményekre van szükség, a munkavállalók tudásának pedig jobban kell igazodnia a munkáltatók igényeihez. A hatóság szerint a népesség elöregedése is hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerőhiány egyre kevésbé átmeneti jelenség.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!