Az RMDSZ kongresszusa köszöntőbeszédekkel kezdődött. Elsőként Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere üdvözölte a résztvevőket, majd Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntötte a meghívottakat. Elmondta, a szövetség eddig is vállalta és a továbbiakban is vállalja, hogy Magyarország és Románia között híd legyen, ami összeköti a két országot. Kiemelte, ezért is hasznos, hogy mindkét ország miniszterelnöke részt vesz a kongresszuson, egyúttal megköszönte Ilie Bolojan román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy a gazdasági kihívások ellenére is segítik egymás és a szövetség munkáját.

Miruță: Együtt kell az ország problémáit megoldanunk
– Olyan időben, amikor az emberek bizalmát nehéz megnyerni, a következetesség és a komolyság olyan tényezők, melyek megőrizhetik az állampolgárok bizalmát a kormányban – közölte Radu Miruță a Mentsétek Meg Romániát párt képviseletében, hozzátéve, hogy az új kormányzást kölcsönös tiszteletre és együttműködésre építik. – A teljesítőképességet minden pártban azzal mérik, ahogy a problémákat meg tudják oldani, szeretném, ha a koalícióban megmaradna az együttműködés, hogy meg tudjuk oldani együtt a problémákat – fogalmazott, kiemelve, hogy viszont szeretné látni politikai vezetőtársait olyan pozícióban, ahol nem politikai csatározásokról, hanem valós, az állampolgárok érdekeit előtérbe helyező döntésekről van szó. Leszögezte, ennek az eseménynek a legfontosabb tulajdonsága a komolyság.

Grindeanu: Románia nehéz időket él

Románia nehéz időket él – jelentette ki Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke beszédében az RMDSZ kongresszusán.

– Ezért szeretném, ha mindannyian aktívan tudnánk hozzájárulni Románia gazdasági helyzetének javításához – hangsúlyozta Grindeanu. Rámutatott: az RMDSZ sikertörténete annak, hogy miként lehet megmaradni relevánsnak a politikában úgy, hogy közben nagy „zajt” csapna. – Remélem, hogy Kelemen Hunor vezetése alatt az RMDSZ megmarad komoly kormánykoalíciós partnernek, és sikerül elérni azt, amit vállaltunk. A tisztelet és a jóllét nem nyújtható át egyetlen párt által – tette hozzá. Végül olyan jól inspirált döntéseket kívánt a szövetségnek, amelyeket Románia javára fog meghozni.

Bolojan: Az RMDSZ pragmatikus politikát folytat, ami hasznos Romániának

Az RMDSZ több mint harminc éve képviseli a magyar közösséget, de ma már nemcsak a magyar közösséget képviseli: a kormánykoalíció fontos résztvevője, pragmatikus politikai vonalat követ, ami rendkívül fontos ahhoz, hogy Románia élén stabil politikai vezetés álljon – köszöntötte a szövetséget Ilie Bolojan miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán. Kiemelte: megtanulta, hogy a kommunikáció a magyar kisebbség képviseletével fontos erőt és jövedelmező kapcsolatot eredményez.
Hozzáfűzte: az RMDSZ fenntartja a kapcsolatot Magyarország és Románia között, ami az együttműködés alapját képezi, egyúttal köszöntötte Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét.

Orbán Viktor: Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten méltó partner

Harmincöt év nagy idő egy nemzet életében, a szovjet világ évei óta ennyi idő telt el, amikor indultunk, a remény volt a tőkénk, a hit a fegyverünk. 2010-ben mindenkinek visszaadtuk a hazába vetett hitet – fogalmazott az RMDSZ kongresszusán mondott beszédében Orbán Viktor. Mint kiemelte, a jövő azoké, akik munkájukkal és tetteikkel beszélnek, ez nem lesz másképp a következő évben sem, amikor Magyarországon választások lesznek.

– Jövőre nemcsak a magyar kormányról, hanem hazánkról és a szuverenitásunkról is döntünk, ebben az erdélyi magyarságnak is fontos szerepe van – szögezte le, kiemelve, hogy az RMDSZ munkájával bizonyította, hogy Bukarestben tud a stabilitás és a józan ész, Budapesten méltó politikai partner, Brüsszelben meg a kisebbség hangja lenni.

– Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el. Az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz. Mindennap újra és újra győz. Mi Budapesten úgy látjuk, Románia és Magyarország közös érdeke, hogy a Duna medencéjében stabilitás legyen. Az itt élő népek ne letapossák egymást, hanem összeműködjenek. Ha a szomszédaink erősek és szabadok, mi is erősebbek és szabadabbak leszünk. Ezért érdekeltek vagyunk Románia fejlődésében, és érdekeltek vagyunk Bolojan miniszterelnök úr és kormánya sikerében is – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

Hozzátette: ma béke, együttélés, együttműködés van.

– A mi részünkről Románia csatlakozásának kivívása a schengeni övezethez ennek bizonyítéka. Ilyen múlttal, mint amilyen a két ország közös múltja, a békés együttélés nem magától értetődő, nem véletlen, hanem döntés. Döntés nap mint nap. S mi ehhez a döntésünkhöz keresünk román partnereket nap mint nap. Amit 35 év alatt fölépítettünk, az maga a nemzedékünk öröksége. Kívánom, hogy legyen bátorságuk megőrizni, amit elértünk, kívánom, hogy legyen erejük folytatni, amit elkezdtünk, és kívánom, hogy legyen hitük abban, hogy a legjobb napjaink még előttünk vannak. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt, hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! – zárta köszöntőjét Orbán.

Kelemen Hunor: Korszakhatárhoz érkezett az RMDSZ

Korszakhatárhoz érkezett az RMDSZ – fogalmazott politikai beszámolójában Kelemen Hunor szövetségi elnök. A 35 éves szövetség múltjáról és jövőjéről szólva arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság sokszor újrakezdte, de mindig megőrizte értékeit és egységét. A parajdi bányakatasztrófa kapcsán a felelősség hiányát bírálta, országos szinten pedig arra figyelmeztetett: egy ország akkor gyengül meg igazán, ha a közösség elveszíti bizalmát a vezetésében.

Kelemen Hunor politikai beszámolója elején köszöntötte az RMDSZ első ügyvezető elnökét, Takács Csabát, kiemelve, az idén hetvenedik születésnapját betöltő politikus mindig is a szövetség örökös tagja volt. A szövetségi elnök a beszámolója elején kifejtette: korszakhatárán áll a szervezet, amikor emlékeznek az elmúlt 35 év sikereire, kudarcaira, de ugyanakkor a jövőbe is tekintenek, és beszélnek az előttük álló feladatokról. Megjegyezte: 35 éve látszólag a semmiből kellett kezdeni, de az alapítók tudták, hogy közösségépítésre, közösségi jogokra, politikai és társadalmi képviseletre kell használni a szervezet képességét.

Mint mondta, a világjárvány alatt sok új kifejezést tanultunk, ilyen volt többek között a reziliencia. Kiderült, az elmúlt 35 évben sokszor használták a közösségi munkában. Úgy fogalmazott, többek között reziliencia az is, hogy a fekete március után nem engedték el a város kezét, visszaszerezték az iskolákat, az elkobzott ingatlanokat, erdőket.

– Többször újrakezdtük, de a céljainkat és az értékeinket soha nem adtuk és adjuk fel. Sem a zászlóinkat, sem az ingatlanokat, újraindítottuk a marosvásárhelyi római katolikus líceumot – sorolta a szövetségi elnök.

Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság nemcsak túlélő, hanem újjáépítő közösség is, az RMDSZ legnagyobb erénye pedig, hogy megőrizte egységét.

– 35 év után is együtt vagyunk. Amíg egységben vagyunk, addig van erőnk, van jövőnk – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette: az elmúlt évtizedekben visszaszerezték a magyar szót, a kultúrát a közterekbe és a városokba. – Nagy az elvándorlás, de sikerült megőrizni arányainkat, életképesek vagyunk, nem pusztán elszenvedjük, hanem alakítjuk is a történelmet – emelte ki, megjegyezve azt is, hogy a kivívott jog, a magyar intézmények mellett a megújuló települések is azt üzenik, Erdélyben van magyar jövő, és számunkra a jövő nem ígéret, hanem feladat, hogy jövőt építsünk.

Meggyengül az ország, hogyha a közösség nem bízik a vezetésben

Kelemen a parajdi katasztrófát is megemlítette, ahol a kivitelező nem végez minőségi munkát, nem végzi el a feladatát, nem végzi el a beruházásokat a tulajdonos vállalat, elhárította a felelősséget, a felelőtlenség következményeként pedig megsemmisültek az ipari és gyógyászati lehetőségek. 

– Parajdon mindenki segített a lehetőségei szerint, a bányát sajnos mégsem tudtuk megmenteni. A felelősöket nem állították elő, a vízügy vezetőjét leváltották, de a sóvállalat igazgatója még az élen van. Mi a felelősség kultúrájában hiszünk, azért dolgozunk, hogy ne lehessen a hódokra és természeti katasztrófára kenni az emberek hibáit – fogalmazott Kelemen.

A szövetségi elnök arra is rámutatott, hogy a világban új rend van kialakulóban, ami megzavarja és bizonytalanná teszi a közösségeket.

– Senki nem tudja megmondani, hogy a politikai és gazdasági tektonikus mozgások mikor állnak meg, és milyen tájat hagynak maguk után. Azt az intellektuális lépést nem úszhatjuk meg, hogy a józan észre hallgassunk. Politikai rövidlátás lenne a tavalyi évre hagyatkozni, hiszen a problémák harminc évvel ezelőtti időkben gyökereznek. A stratégiai vakság, a média totális átalakulása elhozta a pillanatot. A tavalyi és az idei választáson is bebizonyítottuk: nem tőlünk kell félteni ezt az országot – nyomatékosította Kelemen.

– Azt vállaltuk, hogy bent ülünk a kormányban, az asztalnál pedig nemzetpolitikai felelősségünk van: nem az volt a kérdés, hogy hány projektet indítunk, hanem hogyan teszünk rendet. A korábbi vezetésnek sikerült akkora lyukat ütnie a költségvetésben, hogy a kínai nagy fal mellett ez is látszik az űrből – fogalmazott Kelemen, leszögezve, hogy azért vállalták a kormányzást, mert nem szeretnek a „lelátóról kiabálni”, és nem engedhetik meg, hogy a magyarok sorsáról a magyarokat kihagyva döntsenek.

A garanciát jelenti az RMDSZ a kormányzati szerepvállalása

A pénzügyi reformokról Kelemen Hunor kifejtette: az RMDSZ-re nem azért van szükség, mert nélküle nem lenne parlamenti többség.

– Mi vagyunk a garancia arra, hogy a megszorítások idején se az iskolák, se az önkormányzatok ne menjenek tönkre, és a józan ész jelen legyen a kormánykoalícióban – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy a költségvetés hiányát nem lehet egyik napról a másikra rendbe tenni, ahogy az oktatást és az egészségügyet sem lehet azonnal talpra állítani, de megkezdték az egészségügy rendbetételét, a szociális rendszerek igazságosabbá tételét.

– Nehéz, sokszor fájdalmas döntések elé nézünk, de az erdélyi magyarság tudja: jobb bent lenni a kormányban, mint kívülről szemlélni – húzta alá.

Megjegyezte: úgy kell építeni Erdélyt, hogy abban jó legyen magyarnak lenni, családot alapítani, gyermeket vállalni. Hangsúlyozta: erőt és bizalmat kell biztosítani a közösségnek, ezért igazságosabb országot, erős közösséget akar a szövetség, és ezért küzdenek az önkormányzatok megerősítéséért.

Az RMDSZ céljai között szerepel a biztonságos jövő megteremtése a családok számára, ezért támogatják a családokat, a bölcsődék, óvodák építését, és lakhatási programokat biztosítanak. Támogatják a romániai magyar oktatás, a digitális lehetőségek bővítését. A versenyképes gazdaság megerősítése érdekében támogatják a vállalkozók hálózatba szervezését és nyitnak az innováció felé. Ugyancsak terv a méltóság és a jobb biztonság megteremtése a közösségnek. Szorgalmazzák a kisebbégi törvény elfogadását, dolgoznak a kétnyelvűség és a szimbólumok használatának biztosításán.

– Nem mások ellen, hanem önmagunkért harcolunk, ha a fociultráknak nem is, de a vezetőknek, a politikusoknak érteniük kell – hangsúlyozta.

A szövetség megújulásáról szólva kijelentette, első lépésként stratégiai igazgatónak nevezik ki Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az Országos Önkormányzati Tanács elnökét, akivel holnaptól elkezdik a felkészülést a 2028-as választásokra.

– Ne féljünk a jelen kihívásaitól, a jövőtől, építkezni kell, magunkban kell bízni és egymásra kell számítanunk. A következő 35 év nem ígéret, hanem feladat, és mi mindannyian készen állunk a feladat elvégzésére – zárta beszédét Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök teljes beszéde elérhető az RMDSZ honlapján.

Antal Árpád: A következő évtized nyertese a vidék kell legyen

Antal Árpád, a szövetség kinevezett stratégiai igazgatója az RMDSZ kongresszusán úgy fogalmazott: az embereket az eredmény érdekli, nem a munkafolyamatok, a szövetségnek tudnia kell, hogyan tud előrelépni.

– Az RMDSZ-nek változnia kell, rezilienciára, új társadalmi szerződésekre van szükség, ami azt jelenti, hogy az egységben alkalmazkodóképességet és önállóságot kell kifejleszteni. Ezért dolgoztunk, hogy a párt reziliens legyen, hogy több lábon álljunk – mindegyiken és eggyel többön – szögezte le.

Antal a magyarságot fenyegető szélsőséges erők előretörésére is kitért. Mint elmondta, ne legyen kétsége senkinek: akik a magyarokat akarják bomlasztani, azok az RMDSZ-t fogják támadni.

– A céljuk mindig ugyanaz volt: mondjunk le, menjünk el, olvadjunk be. Mi mindig védekeztünk azok ellen, akik homogén nemzetállamot képzeltek el, és szálka vagyunk a szemükben. Mindig kinőnek új Funarok és Vadimok a köreikből, de mi nem adjuk fel velük a harcot – fogalmazott Antal.

A stratégiában a gazdasági problémák megoldását is megfogalmazták: az elöregedés, az elvándorlás és a romló gazdasági pozíciók nagy terhet rónak a közösségekre, amin változtatni kell.

– A nagyvárosok jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években, amihez a kisközösségek nem zárkóztak fel. Ezen közösségek nagy része vesztese volt a nagyvárosi fejlődésnek – mutatott rá Antal, kiemelve, hogy a következő évtized nyertesei a kisvárosok és a vidék kell legyenek. Arra pedig, hogy lesznek gazdaságélénkítő projektek, maga az RMDSZ a garancia.

Antal állást foglalt a megyék regionális átszervezése ellen is, leszögezve: nem engedhetjük, hogy az országot úgy szervezzék át, hogy a magyarok hátrányos helyzetbe kerüljenek.

– Kisebbségi polgármesterként többet kell vállalnunk, és lehet, hogy azt is meg kell oldanunk, amit az államnak kellene – mondta.

Antal elmondása szerint a stratégiában szerepel a mesterséges intelligencia előnyeinek népszerűsítése egy regionális ügyintéző MI-szoftver segítségével, lakossági fórumok szervezése, a nyugdíjasok mobilizálása, valamint az is, hogy a szervezet társadalomszervezési akcióit sikeres tartalomgyártókon és vállalatokon keresztül vigyék közelebb az emberekhez.

– Erdélyt nem lehet befejezni, mi vagyunk azok, akik óvják. Legyünk mi, erdélyi magyarok, a legerősebb közösség, amely képes összefogni, ellenállni a nehézségeknek, a gazdasági kihívásoknak, a kivándorlásnak. Azt akarjuk, hogy Erdély erős gazdasági tényező legyen, az egyensúly új középpontja – hogy unokáinknak elmondhassuk: nemcsak megóvtuk, hanem építettük is Erdélyt – summázta Antal.

Tánczos Barna: A megszorítások ne legyenek céltalanok

Tánczos Barna szerint 35 év hosszú idő egy közösség életében, és az RMDSZ ereje éppen abban rejlik, hogy ezt az utat együtt tették meg. Úgy fogalmazott: ez az erdélyi magyarság sikerének receptje – bizalmat építeni a kisebbség és a többségi nemzet között. Felidézte a szövetség legfontosabb eredményeit.

– A legnagyobb sikerünk az, hogy ma is együtt vagyunk – hangsúlyozta.

A jelen kihívásairól szólva bírálta, hogy Románia az elmúlt 35 évben csak „a tüneteket kezelte”, miközben az eladósodás egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, elvonva a forrásokat a fejlesztésektől. Szerinte ezért volt szükség arra, hogy az RMDSZ kormányra lépjen.

– Az a feladatunk, hogy a döntések méltányosak legyenek, a megszorítások ne legyenek céltalanok – tette hozzá.

Kijelentette: „a behemót államot le kell építeni”, ugyanakkor az új technológiákról, például a mesterséges intelligenciáról is kritikusan kell gondolkodni. A jövő kulcsa szerinte a gyors reakció és az innováció: „hozzászoktunk a kompromisszumkereséshez, de most nekünk kell lépni – megoldásokat kell az asztalra tennünk, és nem félni az újtól”.

A közösség jövőjét a fiatalok részvételére alapozná, bátorítással és megértéssel.

– Az erdélyi magyar jövőt csak közösen tudjuk építeni, innovációval, nyitottsággal és az új világ bilincseit lerázva – zárta beszédét Tánczos.

Cseke Attila: Nem panaszkodunk, hanem dolgozunk

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint az RMDSZ-t  korábban politikai haszonszerzésből távolították el a kormányból, holott – mint fogalmazott – „mi voltunk az egyetlenek, akik nemcsak tűzoltottak, hanem építkeztek is”. Felidézte: amikor átvették a minisztériumot, az ország helyzete sokkal rosszabb volt, mint gondolták, mégis sikerült megmenteni több kulcsfontosságú programot, köztük a bölcsődeépítési és a Saligny közművesítési programot. Hangsúlyozta, hogy szükség van létszámcsökkentésre az államigazgatásban, de csak racionális keretek között.

A fejlesztési minisztérium által biztosított támogatásokról szólva kiemelte a parajdi katasztrófa utáni gyorssegélyt, a kolozsvári Zeneakadémia és a temesvári beruházások támogatását meg a fiataloknak épített lakásokat. Rámutatott: az RMDSZ reformjai felgyorsították az építkezéseket, az intézményeknek pedig szigorú határidőket kell betartaniuk. Többet adunk a polgárnak – emelte ki, példaként hozva a tulajdonosok számára ingyenessé tett telekkönyvi kivonatokat, ami több tíz millió lejt hagyott az emberek zsebében.

Bejelentette: 2026-ban újra megnyílik a közművesítési beruházások lehetősége. Ugyanakkor nem tartja véletlennek, hogy az RMDSZ távozása után a székelyföldi megyék kevesebb pénzhez jutottak. Az év végére hatvanra emelkedhet a felépült bölcsődék száma, és – ígérete szerint – a program folytatódik.

Cseke zárásként úgy fogalmazott: „A közösségből merítünk erőt, és a közösségért dolgozunk nap mint nap. Mi nem panaszkodunk, hanem dolgozunk.”

Demeter András: Az elvándorlás gyengíti az ország kulturális presztízsét

Az RMDSZ szerepvállalása a magyar közösség kulturális örökségének záloga, öröksége pedig Románia sokszínűségének bizonyítéka – jelentette ki a szövetség kongresszusán Demeter András, az ország kulturális minisztere. Kiemelte, hogy a kulturális tárcának három fontos üzenete van: népszerűsíteni és gyarapítani kell kulturális értékeinket, a fiatalokat közelíteni kell a kultúrafogyasztás felé, és nem szabad megvonni a finanszírozást a kulturális intézményektől.

– Alulfinanszírozottak a kulturális intézményeink, de ugyanekkora gondot jelent, hogy az elvándorlás gyengíti az ország kulturális presztízsét – fogalmazott Demeter.

Feladatként jelölte meg az alkotóműhelyek modernizálását, az átlátható digitális rendszerek kiépítését, hogy a kulturális értékek mindenki számára elérhetők legyenek, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítését is.

– Az energetika, a biztonság, a belügy és a honvédelem terén a fegyelem tartja és erősíti a rendszert, de a kultúra esetében az ambíció visz előre. A túl nagy álmokból születnek a legszebb megvalósítások. Csak együtt tudjuk elérni, hogy a múlt értékei a jövő számára is elérhetővé váljanak – fejtette ki Demeter, a kongresszus támogatását kérve.

Szakács-Paál István: Miért ne mi legyünk a digitális Erdély zászlóvivői?

Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ kongresszusán úgy fogalmazott: Erdély jövője nem az elvándorlásban, hanem a hazatérésben rejlik. Úgy fogalmazott: ha azt akarjuk, hogy a fiataljaink visszatérjenek, akkor olyan közösséget kell építenünk, ahová érdemes hazajönni.

Kritikusan szólt arról a hozzáállásról, amelyben a magyarság gyakran áldozati szerepben tünteti fel magát:

– Miért nem merünk nagyok lenni? Legyünk mi az a közösség, amelyet nem lehet megkerülni, az a diák, akivel alig lehet tartani a lépést.

Példaként nevezte meg a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát, amelyekben szerinte az erdélyi magyarok akár élenjárók is lehetnek.

– Árasszuk el a nemzetközi platformokat tudással! Kis közösségként is lehet globális hatásunk.

Zárszóként hangsúlyozta:

– Olyan országot kell építenünk, ahol érdemes vállalkozni, ahol tudjuk: itthon is van feladatunk.

Antal Lóránt: Megmaradásunk feltétele a versenyképes magyarság

Antal Lóránt szenátor az RMDSZ kongresszusán úgy fogalmazott: jó érzés megtapasztalni, hogy az erdélyi magyarság Romániában is számottevő közösségi erőt képvisel, és számíthat egymásra. Hangsúlyozta: erre a szolidaritásra különösen most van szükség, amikor megszorítások sorával kell szembenézni.

– Egyetlen utunk van: szintet kell lépnünk. Alkalmazkodnunk kell a helyzethez, meg kell tanulnunk az újat, hogy erősebb, rugalmasabb és versenyképesebb közösség legyünk – fogalmazott a szenátor.

Példaként említette a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, amelyek segítségével – mint mondta – könnyebben átugorhatók azok az akadályok, amelyeket sokszor gördítettek a magyar közösség elé.

– Az erdélyi magyarság sikere mindig abban rejlett, hogy a jövő formálója volt. Higgyük el, hogy a megmaradás feltétele ma is egy versenyképes magyarság – hangsúlyozta Antal Lóránt.

Bíró Barna-Botond: A szövetség rezilienciáját az általa képviselt emberek, családok adják

Politikai partnereink elmondták, hogy megbízható és együttműködő partnerek vagyunk, bárcsak mi is elmondhatnánk ezt róluk – jelentette ki a kongresszuson Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke annak kapcsán, hogy a kormány jelentős számban leállította a beruházásokat. Az elöljáró hangsúlyozta: köszönettel tartozunk minden olyan családnak, amely a szervezet mellett állt, bizalmat szavazott neki és az RMDSZ-re bízta a közösség munkáját és alakítását.

– Én egy kistelepülésről származom, ahol értjük azt, amit Tamási Áron megfogalmazott: „Ahol van egy kicsi kapu, van kicsi élet is.” Udvarhelyszék településeinek legtöbbje háromszáz fő alatti, ezek az emberek és családok, akik reggel iskolába viszik gyerekeiket, elmennek naponta dolgozni, és munkájuk mellett közösségi szerepet is vállalnak, jelentik a rezilienciát. Számukra építünk utakat, adunk iskolabuszokat, valósítunk meg beruházásokat, ezek leálltak – fogalmazott a megyeelnök.

Mint elmondta, a beruházásokat nem önmaguk és polgármestereik miatt csinálják, hanem az emberek miatt, akik nélkül nem létezik közösség.

Korodi Attila: Félő, hogy az önkormányzatok elveszítik erejüket

A kongresszus stratégiai dokumentuma, amit ma elfogadtunk, a csíkszeredai városvezetés szájíze szerint van megírva: hihetetlenül nagy a felelősségünk abban, hogy versenyképessé tegyük kezdeményezésünket, hogy modernek, innovatívak legyünk – fogalmazott kongresszusi beszédében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Mint az elöljáró közölte, az önkormányzatoknak „sok bajuk lesz azzal”, hogy a digitalizációt beépítsék a vezetői struktúrákba, és alkalmazzák az általa nyújtott lehetőségeket, „de ez az út, más nincsen” – hangsúlyozta.

– Csíkszeredában számos osztálytermet, szakmai műhelyt digitalizáltunk, olyan rendszereket alakítunk ki, melyekben rengeteg munka és dinamika van. Csakhogy ehhez a húzóerőhöz félelem is társul, hiszen a mostani krízisben olyan erőforrásokat fogunk elveszíteni, melyek ezt a húzóerőt adják: szűkösek lesznek a költségek, az önkormányzati cégek kevésbé lesznek rugalmasak – részletezte.

Hozzáfűzte: az önkormányzatoknak erőseknek kell lenniük, hogy meg tudjanak felelni ezeknek a kihívásoknak.

– A tét óriási, a válság után úgy kell felállnunk, hogy a településeink fejlesztései és beruházásai megmaradjanak, közösségeink megértsék a modern eszközök használatát, és megmaradjon magyar identitásunk – fogalmazott.

Borboly Csaba: Akkor vagyunk erősek, ha tartjuk a szavunkat

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a szövetség kongresszusán úgy fogalmazott: az RMDSZ ereje nemcsak a külső összefogásban, hanem a belső tisztességben rejlik.

– Akkor vagyunk erősek, ha egymáshoz korrekten viszonyulunk és szavatartók maradunk – fogalmazott.

Kiemelte: a döntések mögött mindig legyen valódi tartalom, és a viták után is meg kell őrizni a tisztességet, mert csak így lehet előrehaladni.

– Akkor jutunk előre, ha bízunk egymásban – hangsúlyozta.

A jövőtervezés kapcsán 2028-at és 2034-et kulcséveknek nevezte, ezért szerinte most van szükség új lendületre és új stílusra.

– A jövő azoké, akik meg is teszik azt, amit meg lehet tenni – zárta gondolatait.