A Csíkszentsimoni KSK nyerte a Hargita megyei 4. Ligát, és ezzel jogot szerzett a 3. Ligában való osztályozón való részvételre, amelyet idén Kovászna megye bajnokával, a Kovásznai Kárpátokkal vív. Az első találkozót szombaton 18 órától rendezik Csíkszentsimonban, míg a visszavágót Kovásznán tartják. A két mérkőzés eredménye dönti el, melyik csapat képviselheti megyéjét a profik között, mely fórumot már nem a megyei labdarúgó-egyesületek, hanem a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) szervezi. 

Jelenleg a VSK Gyergyó futballszakosztálya képviseli Hargita megyét a 3. Ligában, részben őket véve összehasonlítási alapul, annak jártunk utána, hogy egy sikeres párharcot követően a csíkszentsimoniaknak milyen költségekkel kellene számolniuk a 3. Ligában. A harmadosztályú szereplés ugyanis, szemben a megyei és körzeti bajnokságokkal, már profi szervezettséget, komoly infrastruktúrát és jelentős pénzügyi hátteret igényel. 

Másfél millióból jön ki

Rokaly Attila, a VSK Gyergyó vezetője a Hargita Népe kérdésére kifejtette: egy harmadosztályú labdarúgócsapat működtetéséhez és a 3. Ligában való bentmaradáshoz szezononként körülbelül 300 ezer eurós – mintegy 1,56 millió lejes – költségvetésre van szükség. Elmondása szerint ez közepes szintű büdzsének számít a romániai harmadosztályban.

– A költségek jelentős részét a mérkőzések megszervezése teszi ki. Egy hazai mérkőzés lebonyolítása 7-8 ezer lejbe kerül, amelyből önmagában a játékvezetői díjak mintegy 5 ezer lejt tesznek ki. Emellett fedezni kell a rendezés, a biztonsági szolgálat, a helyszíni mentőszolgálat biztosítását és egyéb szervezési feladatok költségeit is. A vendégmérkőzések még nagyobb kiadást jelentenek. A költségek attól is függenek, hogy a csapat melyik csoportba kerül, és milyen távolságokra kell utaznia. A VSK Gyergyó az előző idényben moldvai ellenfelekkel szerepelt egy csoportban, ami hosszabb utazásokkal járt. Ilyen esetekben gyakran egy nappal korábban el kell indulni, ami további szállás- és étkezési költségeket jelent. Egy idegenbeli mérkőzésre történő kiszállás költsége elérheti a 20-30 ezer lejt is

– mondta a csapatmenedzser. 

A költségvetés másik jelentős tételét a játékosok bérei adják. Rokaly Attila szerint a futballisták fizetése havi 2 ezer és 6 ezer lej között alakult. A bérek mellett győztes meccsek esetén teljesítményprémiumokat is fizettek a játékosoknak. A játékosok bérei mellett a kiadásokat növelte továbbá az A-licenszes edző, másodedző, kapusedző és felszerelésmenedzser foglalkoztatásának költsége is.

Minőségi ugrás – a pályán és azon kívül

A harmadosztályba való feljutás után jelentősen szigorodnak az infrastruktúrával kapcsolatos követelmények. A stadionnak meghatározott számú ülőhellyel kell rendelkeznie – Gyergyóban kétszázötven műanyag széket kellett felszereljenek a betontribünbe –, kötelező a vendégszektor kialakítása külön be- és kiléptető kapuval, valamint az orvos, a média és a hivatalos személyek számára is külön területeket kell biztosítani. A harmadosztályban minimum 250 férőhelyet kell biztosítani, amelynek a 10 százalékát a vendégszurkolók számára kell fenntartani. 

– Sportszakmai szempontból is komoly változásokat hoz a magasabb osztály. Egy negyedosztályból feljutó csapat keretét általában meg kell erősíteni, mert a korábbi játékosállománnyal nehéz helytállni a 3. Ligában

– mutatott rá Rokaly Attila. Kiemelte: a VSK első szezonjában igyekezett megtartani a régi játékosok nagy részét, de elkerülhetetlen volt több új, magasabb szintű futballista szerződtetése, és idővel majdnem a teljes keretet kicserélték, két-három játékost leszámítva. A 3. ligás szereplést már igen nehezen vagy sehogy sem lehet összeegyeztetni a civil élettel: a hetente öt edzés plusz mérkőzés mellett más munka nem fér bele. Rokaly azt is hangsúlyozta, csupán néhány ember munkájával már nem lehet ilyen szinten működtetni egy klubot, mert a feladatok és a felelősség is jelentősen megnő.

Három elengedhetetlen anyagi forrás

A VSK Gyergyó esetében az éves mintegy 300 ezer eurós költségvetés három fő forrásból jön be. Körülbelül 100 ezer eurót – 500 000 lejt – biztosít a helyi önkormányzat, 100 ezer euró érkezik a megyei tanácstól, a fennmaradó 100 ezer eurót szponzorok adják. Ha valamelyik forrásból kevesebb támogatás érkezik, akkor a hiányzó összeget más támogatók bevonásával próbálják pótolni. A klub működési formájára kitérve Rokaly Attila megjegyezte, a csapat a Városi Sportklub keretein belül működik, ezen a jogi formán keresztül tudják biztosítani a szükséges anyagi feltételeket.

A KSK háza táján is számoltak 

Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere (medalionképünkön) lapunk kérdésére elmondta, már ők is végeztek számításokat egy esetleges harmadosztályú szereplés költségeivel kapcsolatban. 

– Az osztályozón való részvételhez minden szükséges feltételt teljesítettünk. Szerződést kötöttünk külön orvossal, mentőszolgálattal és őrző-védő céggel a hazai mérkőzések biztosítása érdekében, emellett átutaltuk a játékvezetői díjakat is, ami 4800 lejt tesz ki. Semmiképpen sem szeretnénk úgy járni, mint a tavalyi megyei bajnok, hogy a csapat végül nem vállalta az osztályozón való részvételt (A Székelykeresztúri Egyesülés nyerte a 2024–2025-ös Hargita Megyei 4. Ligát, fél pont különbséggel megelőzve a Csíkszentsimoni KSK-t, de végül anyagi gondokra hivatkozva nem vállalták a selejtezőn való szereplést – szerk. megj.) Elsődleges célunk, hogy a csapat jól szerepeljen a párharc során. Szeretnénk győzni a hazai mérkőzésen, és idegenben is jó eredményt elérni, még akkor is, ha ellenfelünk kifejezetten a feljutást tűzte ki célul

– közölte. 

Az esetleges kiadásokra vonatkozó kérdésünkre a polgármester azt mondta, amennyiben „olyan helyzetbe kerülünk, hogy valóban a feljutás küszöbére érünk, alaposan mérlegelnünk kell, mit jelentene ez a szent­si­moni közösség számára, milyen előnyökkel járna, és milyen esetleges nehézségeket vonna maga után”.  

– Ha a párharc Csíkszent­simon győzelmével zárulna, véleményem szerint szűkösen egymillió lejes költségvetésből tudnák biztosítani az indulást

– vélekedett Kozma István.

– Előbb viszont a következő két mérkőzésen van a hangsúly, addig nem szeretnék további fejtegetésekbe bocsátkozni

– nyomatékosította. 

Fejleszteni kellene a bázist is

A szentsimoni futballpálya az egykori keményítő- és szeszgyár mellett, a 123A jelzésű megyei út mentén helyezkedik el. A pályával szemben épül a Székelyföldi Jégkorong Akadémia alcsíki bázisának sátorfedeles műjégpályája. A pályát folyamatosan karbantartják: nyírják és öntözik. Egy fedett fatribün tartozik hozzá, amelyet 1965-ben építettek. A játéktér kerítéssel körülhatárolt, a pálya mellett egy kb. hetven négyzetméteres konténer-öltöző és két cserepad áll.

Jelenleg a megyei bajnokságban való szerepléshez szezononként mintegy 40 ezer lej szükséges, miközben a szentsimoni közösség – beleértve a helyi önkormányzatot és a potenciális támogatókat is – összesen 100 ezer lejnél nagyobb összeget nehezen tud biztosítani, mondta Kozma. A csapatnál jelenleg nincsenek fizetett futballisták, ezért egy magasabb osztályban való szerepléshez mindenképpen szükség lenne egy vagy több olyan szponzorra, aki az anyagi terhek jelentős részét vállalná.

– Ráadásul a 3. Ligában való induláshoz a sportbázison is több fejlesztést kellene elvégezni, többek között módosítani, illetve bővíteni kellene az öltözőket, újabb konténert kellene vásároljunk, és ülőhelyeket kellene felszereljünk a tribünbe, hogy az induláshoz szükséges minimum férőhelyet tudnánk is teljesíteni. Sőt, a vendégszektor számára is tudnánk a megyei út felől külön bejárattal és minilelátó kialakításával biztosítani a feltételeket. Láttam néhány, a 3. Ligában bemutatkozó csapat kondícióit, ezeket a mi pályánkon is tudnánk biztosítani

– vélekedett az elöljáró.