A 2025-ös év második negyedévében az Európai Unióban a 20–64 éves korosztályohoz tartozó munkavállalók 10,8 százaléka dolgozott heti 45 óránál többet, fő- és másodállását is beleértve – közölte kedden az Eurostat. Mint részletezték, az adatok jelentős különbségeket mutatnak az uniós országok között. 

Papíron ritka mifelénk a túlóra

A heti 45 óránál többet dolgozókat tekintve a legmagasabb arányt Görögországban (20,9 százalék) mérték, ezt követte Ciprus (16,6 százalék) és Málta (14,6 százalék). Ezzel szemben a legalacsonyabb érték Bulgáriában (2,5 százalék), Lettországban (4,1 százalék) és Romániában (5,9 százalék) volt. A heti 20–44 órás munkavégzés – a fő- és mellékállások együttes figyelembevételével – volt a leggyakoribb az EU-ban, idetartozott a foglalkoztatottak 72,3 százaléka. Ebben a kategóriában Bulgária (92,8 százalék), Románia (90,6 százalék) és Lettország (86,9 százalék) vezette a rangsort. Uniós szinten a foglalkoztatottak 16,9 százaléka dolgozott legfeljebb heti 19 órát. 

Ebben a csoportban a legmagasabb arányt Hollandiában (26,8 százalék), Dániában (25,5 százalék) és Ausztriában (25,3 százalék) figyelték meg, míg a legalacsonyabbat Romániában (3,5 százalék), Bulgáriában (4,6 százalék) és Görögországban (6,1 százalék). Az Eurostat adatai szerint az uniós dolgozók tényleges munkaideje gyakran eltér attól, amit a munkaszerződésükben vagy a szokásos munkarendjükben rögzítettek.
A hivatalos statisztika szerint Romániában szinte mindenki teljes munkaidőben dolgozik, és nagyon kevesen vannak,  akik részmunkaidős munkát vállalnak vagy túlóráznak. A dolgozók döntő többsége – az Eurostat szerint mintegy 78 százalék – heti 40–44 órát dolgozik, vagyis pont annyit, amennyi egy átlagos, nyolcórás munkarendnek megfelel. Ez azt jelzi, hogy Romániában a munkavállalók többsége hagyományos, fix munkaidőben dolgozik: nem jellemző a rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás, de a nagyon hosszú munkahetek (45 óránál több) sem. 

Magyarázatra szoruló adatok

Az Európai Munkaügyi Hatóság nyilvános, a világhálón elérhető 2023-as jelentése szerint ugyanakkor a román munkaerőpiacot a széles körben elterjedt nem bejelentett és alulbevallott munkavégzés jellemzi. A hatóság megállapította, hogy Romániában gyakori, amikor a munkavállalók több órát dolgoznak, mint amennyit a munkaszerződésükben rögzítettek, vagy magasabb bért kapnak kézhez, mint amit hivatalosan bevallanak. Az ilyen gyakorlatokat a hatóság a feketefoglalkoztatás különböző formáinak tekinti. A becslések szerint a román magánszektorban a ledolgozott munkaórák több mint ötöde (21,7 százalék) nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban, különösen az építőiparban, ahol sok munkás készpénzben kap pótlékot a pluszmunkáért. A jelentés szerint ez a helyzet torzítja a statisztikákat, és részben megmagyarázza, miért tűnik úgy, mintha Romániában kevesen dolgoznának heti 45 óránál többet, miközben a valóságban sok túlórát egyszerűen nem jelentenek be.