A versenyeket 4 sportág 17 számában szervezték. 28 ország 755 versenyzője tette le névjegyét. A nemzetek rangsorán Norvégia végzett az első helyen. A második a házigazda Németország lett, és Svédország zárta a képzeletbeli dobogót.
Az olimpia hőse a norvég gyorskorcsolyázó Ivan Bal­lan­gurd lett, aki három arany- és egy ezüstéremmel zárta a játékokat. Harmadik aranyérmét nyerte harmadik olimpiáján Sonja Henie női műkorcsolyában, majd áttért a profi sportolók közé.
Az alpesi sí ekkor került a játékok programjába mindössze egy számmal, az alpesi összetettel. Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy döntött, hogy síoktatók nem vehetnek részt a játékokon, így az osztrák és svájci csapat bojkottálta az olimpiát. A vita a verseny után is tartott, így a NOB ideiglenesen levette a következő játékok programjáról. Az olimpia legnagyobb meglepetését a kanadai hokicsapat szolgáltatta, a döntőben 2–1-re kikapott Angliától. Az angol csapat 12 honosított kanadai sportolóból állt.

Újabb bronz

Magyarországot 9 versenyszámban 25 sportoló képviselte. A Rotter–Szollás  páros újból a dobogó harmadik fokára állhatott. Ismét lett negyedik helyezett is a Szekrényes testvérek kűrjének köszönhetően. A jégkorongcsapat hetedik lett, ezzel elérte a magyar hoki legjobb ötkarikás teljesítményét. Jól kezdtek a magyar fiúk, a belgákat 11–2-re, a franciákat 3–0-ra verték, majd egy szoros mérkőzésen egygólos vereséget szenvedtek el a házigazda németek ellen. Ezt három vereség követte. Ebből a csapatból hat játékost a csíkszeredai közönség is láthatott, hiszen 1944 februárjában a Hargita lábánál rendezték a magyar bajnokság döntő tornáját. Akkor Hircsák (Csák) István kapus a bajnok BKE-t erősítette, míg a második helyezett BBTE-ben öten is játszottak: Barcza Miklós, Háray Béla, Helmeczi Frigyes, Magyar Sándor és Szamosi Ferenc. A nemzetközi élvonalat képviselő hokisták kiegyenlített mérkőzésen csak 1–0-ra tudták legyőzni Vákárékat. Egyébként ez a magyar csapat az 1938-as prágai világbajnokságon 1–1-et játszott Kanadával, ami a mai napig a magyar jégkorong legjobb eredménye.

Erdélyi magyarok a játékokon

A román színeket 29 sportoló – köztük két magyar – képviselte három sportágban. A sífutó Kovács József 1912. december 2-án született Brassóban. A brassói IAR sportolójaként már 1931-ben országos bajnoki címet szerzett műlesiklásban. A sí hőskorában még nagyon együtt voltak az alpesi és a lesikló számok. Egy esztendővel később egy nemzetközi katonaversenyen a cseh és lengyel váltót megelőzve az élen végzett. 1936-ban részt vett a Garmisch-Partenchirken-i olim­pián. A 18 km-es sífutásban a 61. helyen végzett, az alpesi összetettben helyezetlen maradt, viszont nagy meglepetésre záróemberként a Zachariás Wilhelm, Klöckner Rudolf, Coman Ion társaságában – a 14. helyre hozta fel a román 4 x 10 km-es váltót. 1937-ben még megnyerte  a lesiklás és az északi összetett országos bajnokságot, és utána átadta a stafétát Kovács Györgynek.
Zachariás Vilmos (Wilhelm) 1914. március 7-én született Brassóban. Az országos  bajnoki aranyakat lefoglalta barátja, Kovács János, így neki általában az ezüst és a bronz jutott. De ez azt jelentette, hogy minden váltónál ő lehetett a kezdőember. Az olimpián ő is tagja volt a 14. helyen végzett 4 x 10 km-es váltónak. Miután barátja abbahagyta a sportpályafutását, 1938-ban és 1939-ben már ő az országos bajnok az alpesi számokban. Pár hónap múlva a berlini nyári olimpián is letette névjegyét, mint a román  kézilabda válogatott tagja.
A Román Olimpiai Bizottság kimutatásában szerepel egy Papp Mária nevű hölgy, aki póttag volt műkorcsolyában. Ő volt az első erdélyi magyar nő a téli olimpiai játékokon.