Kevés dolog tűnik hétköznapibbnak az esőnél, ám ha azt nézzük, hogy az évszakok egyre aszályosabbak, és csak ritkán érkezik jelentős mennyiségű csapadék, kijelenthetjük, hogy egyre értékesebbé válik. Nemcsak a növényeknek és a környezetnek hasznos, hanem kiválóan használható a háztartásban is – feltéve, ha tudatosan gyűjtjük és jól hasznosítjuk. 
Az esővízgyűjtés és -használat egyre népszerűbbé válik, legyen szó a kiskert öntözéséről, ablaktisztításról vagy akár vécéöblítésről. Jelen anyagunkhoz az esővíz összetételéről és tulajdonságairól, valamint annak felhasználásáról a Multidisciplinary Digital Publishing Institute (MDPI) oldalán közzétett tartalmakból szemléztünk.

Számottevő különbségek

A vezetékes víz többnyire talajvízből vagy felszíni vízből származik, amelyet különböző kémiai és mechanikai eljárásokkal tisztítanak, fertőtlenítenek, hogy megfeleljen a szigorú egészségügyi szabályoknak. Ezzel szemben az esővíz a természet körforgásának részeként hullik alá, vagyis eredendően tiszta, amely azonban a levegőn áthaladva bizonyos anyagokat is magába szívhat – szállíthat homokot, oldott szén-dioxidot és egyéb elemeket is. Kémiai szempontból lágy víz, azaz alig tartalmaz olyan oldott ásványi anyagokat, mint a kalcium vagy a magnézium, amelyek a vezetékes víz keménységét okozzák. Ebből fakad, hogy az esővíz nem hajlamos vízkőlerakódásra, kíméletesebb a háztartási gépekkel, és jobban oldja a szappant is. Az MDPI oldalán megjelent tanulmány szerint a tárolt esővíz átlagos pH-ja 6.6 – 8.3, a TDS (szilárd oldott anyagok) kb. 31 – 61 mg/L‑ig terjed, ami négyszer alacsonyabb érték a csapvízéhez képest – azaz olyan lágy vízről van szó, ami ideális mosáshoz vagy tisztításhoz.
Az esővízben – a vezetékes vízzel ellentétben – nincs klór, sem más fertőtlenítőszer, így különösen kedvez a növényeknek. Bár nem steril, biológiai szempontból a természetes mikroorganizmus-tartalma a talaj számára inkább hasznos, mint káros. Fizikai tulajdonságait tekintve általában tiszta, áttetsző és könnyed, amely nem hagy maga után fehér foltokat vagy lerakódásokat – szemben a kemény vízzel, feltéve, ha nem keveredik bele nagy mennyiségű por.

Házon kívül és házon belül is

Bár a modern vízellátás kényelmessé tette az életet, az esővíz felhasználása a mai napig praktikus, gazdaságos és környezetbarát megoldás, s nem utolsósorban környezetkímélő, hiszen „kesztyűs kézzel bánik” mind a veteményessel, mind a háztartási gépekkel. Az MDPI-n megjelent Rainwater Harvesting for Agricultural Irrigation: An Analysis of Global Research című tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy az esővízgyűjtés hatékony és fenntartható kiegészítő vízellátási megoldás kiterjedt mezőgazdasági rendszerekben is, különösen vízhiányos régiókban, támogatva a mezőgazdasági termelékenységet és vízmegőrzést. Ennek oka, hogy az esővíz lágy összetétele révén nem terheli a talajt felesleges sókkal vagy vegyszerekkel, így a növények növekedésére sincs negatív hatással. Különösen hasznos a savanyú talajt kedvelő növények számára: ilyen a hortenzia, a rododendron, a fukszia vagy az áfonya. Emellett a lágy víz gyorsabban és hatékonyabban szívódik fel a talajba, így kevesebb is elég belőle. 
Az esővíz a háztartásban is jól hasznosítható: mosáshoz például kevesebb mosószer szükséges, és a mosógépben sem rakódik le vízkő. Az autómosás, ablaktisztítás vagy felmosás során nem hagy foltot, csíkokat, mivel nem tartalmaz oldott ásványi anyagokat; egyre több háztartásban használják vécéöblítésre is. 
Fontos azonban megjegyezni: az ereszcsatornákból gyűjtött esővíz nem ivóvíz-minőségű! A levegőből és a tetőről származó por, pollen, levelek, esetleges mikroorganizmusok miatt felhasználása kizárólag technikai célokra javasolt.