Szakszerű megfogalmazásban a távkapcsolat olyan párkapcsolat, ahol a felek ideiglenesen vagy hosszabb távon egymástól távol élnek, és csak ritkán találkozhatnak. Romániában országos szintű társadalmi jelenség, hogy megfelelő munkahely hiá­nyában vagy a jobb kereset reményében egy pár úgy dönt, egyikük külföldre megy dolgozni, hogy a kint szerzett pénzzel megalapozzák az életüket. A helyzet komoly kihívásokat hordoz magában, de ha idejében és megfelelően foglalkozunk ezekkel, nagyobb eséllyel előzhető meg a kapcsolat kiüresedése és elhalása.

Felborul az egyensúly

Érdemes tudatosan készülni a távkapcsolat működtetésére, kü­lönösen azért, mert ez a jelenség gyakran érint fiatal párokat, és még gyakrabban olyanokat, ahol kisebb gyermek is van. A pár távozásával teljesen új élethelyzet alakul ki, felborul a közöttük addig megszokott egyensúly, csökken a partner érzelmi elérhetősége, bevonhatósága. Negatív érzések születhetnek mindkét félben, olyanok, mint magány, frusztráció, bizalmatlanság és féltékenység, reménytelenség, fáradtság stb. Az itthon maradt azt érzi, hogy minden feladat és felelősség a nyakába szakadt, ezért néha haragot, máskor pedig bűntudatot érez, hiszen a párja kint értük, a családért dolgozik. 
Orbán Melinda család- és párterapeuta főleg nőkkel találkozik, akiknek élettársuk, férjük van távol, és ők gyakran számolnak be nagy bizonytalanságról és arról, hogy nem igazán tudnak mit kezdeni a kapcsolat elakadásaival, problémáival. 

– A „mi”-ről áttevődik a hangsúly arra, hogy vagyok én, és a párom külföldön; a felmerülő nehézségeket már nem együtt oldjuk meg. Mindkét fél a maga módján, a saját eszközeivel próbál válaszokat keresni a felmerülő kérdésekre, és az addig bevált, a másik félnél megszokott stratégiákra alapoznak – miközben élethelyzetük megváltozott, a távollét alatt maguk is változnak. Ezért sokszor melléfognak. Klienseim gyakran azt élik meg, hogy van is, meg nincs is kapcsolat

– fogalmaz a szakember.

Szembenézés vagy elhallgatás?

A pár- és családterapeuta szerint gyakori, hogy az itthon maradt fél úgymond megbújik a gyermek(ek) mögött: a velük való foglalkozás, a mindennapi feladatok, logisztikai kihívások elfedik a mélyben rejlő, a párkapcsolathoz fűződő rossz érzéseket. Amikor pedig hazajön a társ, akkor azért nem beszélnek, szinte elhallgattatják magunkat, hogy ne legyen konfliktus, nehogy tönkretegyék azt a pár napot, hetet, és könnyen találnak kifogásokat arra, hogy most miért nem érintik azt, ami fontos lenne.

– Ilyenkor nem önazonosak, miközben mindenki érzi, hogy baj van. Lehet, hogy félnek szembenézni azzal, hogy hol is tart a kapcsolat

– fejtette ki Orbán Melinda, rámutatva:  önmagában nem a fizikai távolság a probléma. – Minden párkapcsolatban vannak elakadások, nehézségek, kérdések, amikre keressük a választ. A távolság pedig ezeket felerősíti. Még akkor is, ha azt mondják, hogy amióta a férj külföldön dolgozik, sokkal hosszabban, mélyebben tudnak beszélgetni a napi online kapcsolattartás során. A kérdés ebben az esetben az: ez miért nem valósul meg, amikor valóban együtt vannak?
A hónapok alatt a kihívásokra, a mindennapokban való helytállásra, a kapcsolat működtetésére ilyen-olyan megküzdési stratégiákat dolgoznak ki a felek, külön-külön, a saját beállítottságuk, szükségleteik szerint, amik nem mindig jelentik a jó megoldást a párkapcsolat szempontjából.

Mitől működhet mégis? 

Ha ezt receptre fel lehetne írni, az így kezdődne: kell hozzá nagy adag erős bizalom a felek között, nyílt, rendszeres kommunikáció (ma már az online világ erre számos lehetőséget kínál), erős akarat és eszközök az érzelmi stabilitás fenntartására, az egészet pedig koronázzák meg a közös célok. Fontos, hogy a párnak legyen közös jövőképe – nemcsak a külföldi munkavállalás célját illetően, hanem a kapcsolatukról is. Jó, ha tudatában vannak, hogy a távkapcsolat rugalmasságot és sok kompromisszumot igényel, ugyanakkor a meglévő bizalmat folyamatosan erősíteni, ápolni kell azzal, hogy a távolság ellenére is figyelünk egymásra, a megbeszélt időpontokat betartjuk, emlékszünk az ígéreteinkre stb. Az együtt töltött minőségi időt érdemes tudatosan megtervezni úgy, hogy az az összetartozást erősítse. Orbán Melinda szerint jó baráti kapcsolatot kell ápolni, legyen evidencia az egymás iránti tisztelet és megbecsülés kifejezése és az elköteleződés fenntartása – ez nemcsak a távkapcsolatokra érvényes, de azokra különösen.

Újrakezdés mint lehetőség

Ha lejárt a pár életében a távkapcsolati időszak, az lehet egy újrakezdés is.

– Lehetőséget kapnak arra, hogy újra megismerjék egymást. Mert bármennyire is rövid idő telt el, amíg az egyik távol volt, azalatt is változik az ember. Valamit elengedünk, valamit felveszünk… Mindenképp a lehetőséget hangsúlyozom, hogy ezt lássák meg a párok, és ne elölről kezdjék a régit

– mondja Orbán Melinda.
Ám amikor évekre elhúzódik, már-már állandósul ez az állapot, hogy például a férfi kint dolgozik, kéthavonta hazajön, majd megy vissza, akkor egy újfajta dinamika rögzül a családon belül. Teljesen más élmények érik a feleket a mindennapokban, nőnek a gyermekek, lejárnak a szülői értekezletek, sportversenyek, az első iskolai nap anélkül, hogy az egyik fél „tevékenyen” részt venne ezekben az apró, de fontos dolgokban. Egy idő után már ez lesz a megszokott és – valljuk be – gyakran kényelmes állapot. Az itthon maradó kialakítja a saját életét, a kint dolgozó „kimarad” a családi életből, a munka után nem igazán kell nevelési, párkapcsolati kérdésekkel foglalkoznia. Nagy kérdések merülnek fel: mennyi köze van még egymáshoz annak, aki elment, és aki maradt?

Mikor villogjon a piros jelzés?

A szakirodalom azt mondja, ha már úgy érzik a felek vagy az egyik fél, hogy nincs érzelmi tartalék a kapcsolatban, ha semmiféle érzelmi igény nincs kielégítve, gyengül a kommunikáció, egyre nagyobb a távolság a jövővel kapcsolatos elképzelések, tervek között, majdnem mindenről más lett a felek véleménye, megváltozott a cél (eltűnt a közös cél?), más lett a társak érdeklődési köre, és majdnem minden teher az itthon maradó vállán nyugszik, esetleg hűtlenségre derül fény – akkor lépni kell. Orbán Melinda szerint, amikor már nem tudják elviselni egymást, amikor már gyűlölet és utálat van a felek között, akkor mindenképp.

– A kapcsolat helyreállítása csak akkor lehetséges, ha mindkét fél akarja, és a helyreállításért mindkét félnek tennie kell

– összegez a család- és párterapeuta.