Pontozásos rendszert dolgoz ki a PSD annak eldöntésére, hogy mely önkormányzatok tarthatók fenn, és melyeket kellene átszervezni vagy összevonni – jelentette be tegnap Dragoș Benea szociáldemokrata európai parlamenti képviselő. Az Agerpres beszámolója szerint a reform előkészítésével megbízott politikus hat értékelési szempontot ismertetett.

A lakosságszám és a demográfiai folyamatok mellett megvizsgálnák, hogy mennyi saját bevétellel rendelkeznek az önkormányzatok, milyen kiadásaik vannak és mennyire hatékonyan szedik be a helyi adókat és illetékeket. Vizsgálnák, mennyire felkészült a helyi közigazgatás, milyen beruházásokat valósított meg és mennyi támogatást hívott le. Azt is mérlegelnék, milyen messze vannak a főutak, a kórházak és a tűzoltóságok, mennyire könnyen érhetők el az iskolák, óvodák, bölcsődék és orvosi rendelők. Emellett felmérnék a víz- és csatornahálózat, a gázellátás, a közvilágítás és a tömegközlekedés állapotát. Benea szerint minden megyében a prefektúra koordinálásával átszervezési bizottságot alakítanának, a megyei tanács és több szakintézmény képviselőinek részvételével. A testületek az önkormányzatokkal egyeztetve készítenék el javaslataikat, amelyeket a belügyi és a fejlesztési tárcának továbbítanának. 

A PSD terve szerint az átszervezést a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhatná el.

Lefokoznák a kisvárosok egy részét

A SpotMedia beszámolója szerint a háromezer lakos alatti községek összevonása mellett egyes kisvárosok összevonását vagy községgé való visszaminősítését is tervezik. Benea adatai szerint több mint 450 közigazgatási egységnek 1500-nál kevesebb, további mintegy 1100-nak legfeljebb háromezer lakosa van. A városok 55 százaléka nem éri el a tízezres lakossági küszöböt. A politikus közölte: a polgármesterek kitöltenék 2028-ig tartó mandátumukat, az átszervezést ezt követően hajtanák végre. Becslése szerint 15–18 ezer helyi választott tisztségviselői – tanácsosi, polgármesteri és alpolgármesteri – megbízatás szűnhetne meg. Benea világossá tette: a munkacsoport elképzelése túlmutat a fejlesztési minisztérium 1500 fő alatti településeket érintő önkéntes összevonási tervén. Szerinte nem kellene helyi népszavazásokat tartani, ha az átszervezés nem változtat az alkotmányban rögzített közigazgatási rendszeren. Hangsúlyozta: attól, hogy megszűnik a polgármesteri hivatal, maga a település még megmarad.

Az RMDSZ lebeszélné a szocialistákat

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ elutasítja a községek kötelező összevonását, ha arról nem kérdezik meg népszavazáson a helyieket. A pénteken elfogadott torockói nyilatkozat szerint az átszervezés nem csorbíthatja a magyar közösségek képviseletét és anyanyelvhasználati jogait. Ha a kormány megfelelő előkészítés, hatástanulmányok és a helyiek beleegyezése nélkül akarja összevonni a községeket, a szövetség minden parlamenti eszközzel fellépne ellene, akár bizalmatlansági indítvánnyal is. Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője lapunknak korábban elmondta: tárgyalni fognak a PSD-vel, és megpróbálják lebeszélni a pártot az összevonásokról. Már akkor attól tartott, hogy az 1500 fő alatti községek után a háromezer lakos alattiak is sorra kerülhetnek. Arra is figyelmeztetett: az összevonások miatt egyes magyar közösségek kisebbségbe kerülhetnének.