A gyimesbükki 30-as vasúti őrház 2008-as felújítása után született meg a Rákóczi-vár újjáépítésének gondolata is. A helyiek – mások mellett Deáky András nyugdíjas pedagógus, Bilibók Ágoston egykori vasutas, Szőcs László korábbi alpolgármester, Salamon József plébános – adománygyűjtésbe kezdtek, amelyhez csatlakozott a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. 

Kövekbe zárt múlt

Az összefogás által sikerült előteremteni a tervezéshez szükséges összeget, így a csíkszeredai Esztány Stúdió építésziroda elkészítette a rekonstrukció terveit.

– Amióta a vár felépült, soha nem újították fel. Ha a régi képeket időrendi sorban végignézzük, jól látszik, hogy folyamatosan pusztult az épület, mindig kevesebb maradt belőle. Érdekesség, hogy egy magyarországi várlexikonban megjelent egy díszes, tornyos ábrázolás, amely az interneten is gyakran a gyimesbükki Rákóczi-várként szerepel. Olyasféle, mint Bánffyhunyadon a díszes roma házak, de ennek az ábrázolásnak semmi köze a valósághoz. A levéltári iratok egyértelműen bizonyítják, hogy a vár sosem nézett ki így

– mondta lapunknak Oltean Péter, Gyimesbükk polgármestere. Hozzátette: Bíró Gábor mérnök az Osztrák Állami Levéltárban végzett kutatásokat, így a tervek a 17–18. században készült, Bécsben megőrzött korabeli térképek és helyrajzok alapján készültek, de segítették a tervezést a 19. század végén, a vasútépítés előtt a Gyimesi-szorosról készült fényképek is.

– Kezdetben az engedélyek bürokratikus és hosszadalmas megszerzése késleltette a Rákóczi-vár újjáépítését, majd finanszírozási problémáink voltak

– telt az idő, és az első engedélyek érvényességüket veszítették. Aztán 2020-ig nem történt semmi. Végül új vezetősége lett a községnek, és azt mondtuk, prioritásként kezeljük ezt az ügyet. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Cseke Attila és Tánczos Barna miniszterek segítségét kértük, és azt mondtuk, a Rákóczi-vár Gyimesbükk, a teljes Gyimes-völgye és Székelyföld szimbóluma és turisztikai attrakciója kell legyen – részletezte a községvezető. Hozzátette: a politikusok azt mondták, ha az önkormányzat ismét el tudja készíttetni a vár rekonstrukciójának terveit és új engedélyeket tud beszerezni, akkor az anyagi feltételeket megpróbálják biztosítani.

Vár állott, s most se kőhalom

A dokumentáció újbóli összeállítása két és fél évet vett igénybe. Végül az Országos Befektetési Társaság (CNI) több mint 5 millió lejt biztosított a munkálatokra. Az önkormányzat önrésze 880 ezer lej, amelyhez a Pro Gyimesért Egyesület 212 ezer lejjel járult hozzá. 

– A munkálatok kivitelezésére a közbeszerzést egy jászvásári cég nyerte, amely alvállalkozókkal dolgozik jelenleg is a helyszínen. A várrekonstrukció mára 95 százalékban elkészült: megerősítettük a várhoz vezető lépcsőt, újjáépítettük a várat, amelyben így két helyiség és egy mosdó található. Jelenleg a finiszmunkákat végzi a kivitelező, illetve még hátravan a tereprendezés. Az ünnepélyes átadót jövőben, a vár 400 éves évfordulóján tartjuk

– sorolta a település elöljárója. Megjegyezte: most, a turistaszezon végén is napi 150-200, nyáron pedig 400-500 látogató érkezik a településre, többek között ezért is volt kiemelten fontos számukra a vár újjáépítése. 

Kedv s öröm röpkednek

A vár mind a 134 lépcsőfoka viszont nem használható, mivel a Román Vasúttársaság (CFR) nem engedélyezte a vasút felőli feljárást. Emiatt egy fémlépcsőt építettek, amely merőlegesen átvezet a vár lépcsőjére. A vaslépcsőt a jövőben megpróbálják tájba illővé alakítani, úgy, hogy a tartóoszlopokat földdel takarják el. A korláton pedig a magyar fejedelmek arcképeit jelenítik meg. 

– Kezdetben az Országos Befektetési Társaságnál nem értették, hogy mit akarunk. Ilyen beruházást még soha nem támogattak. Próbáltuk elmagyarázni, megértetni, többször bejártunk Bukarestbe is, végül rájöttek, hogy miről van szó, milyen jó dolog lesz. Bárki bármit is mond, ha nem lett volna az RMDSZ-es támogatottság, a várat nem sikerült volna újraépíteni. Fontos, hogy ez a történelmi örökség nemcsak a magyarság szimbóluma, hanem Moldvának is értéke lesz, mert ugyan sok magyar ember fog ide látogatni és elidőzni, de az itt áthaladó románok is meg fognak állni, akik szintén meglátogathatják a várat, megpihenhetnek és gyönyörködhetnek az itteni szép tájban

– mondta Oltean Péter. 
A tervek szerint a vár egyik helyisége interaktív kiállítótérként, a másik kávézóként működik majd, illetve a vár tetején teraszt is kialakítottak. 
 

Romokból ragyogás
A Rákóczi-vár a Tatros folyó völgyében, Gyimesbükkben a történelmi Magyarország legkeletibb határán áll. A várat 1626 körül Bethlen Gábor építtette, és az évszázadok során vámgyűjtőpontként katonai és gazdasági szerepet is betöltött. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc erősíttette meg, ekkor kapta mai nevét. 2008-ban, amikor 64 év után újra magyar mozdony érkezett a határra, Gyimesbükk zarándokhellyé vált: azóta sok ezer turista látogat a településre.