Megtörtént a háztáji gazdaságok felmérése, ellenőrzése, és miként azt sejtettük, sokkal több sertést találtunk az udvarokon, mint amiről tudtunk – fogalmazott érdeklődésünkre dr. Fodor Levente. A DSVSA járványtani osztályvezetője rámutatott: az adatbázis nem fedi a valóságot, a gyakorlatban több disznó van a pajtákban, vagyis a gazdák nem jelentették be a tulajdonukban lévő állatállományt. 
Mint megtudtuk, ilyen esetekben figyelmeztetésben vagy – a helyzettől függően – bírságban részesítik a gazdát, majd 15 napra megfigyelés alá helyezik az állatokat, és ezt követően minden disznót fülszámoznak és bevezetnek az adatbázisba. 

Mint arról lapunk elsőként beszámolt, Gyergyóremetén egy háztáji gazdaságban június 25-én igazolták az afrikai sertéspestisvírus jelenlétét, melynek következtében az állategészségügyi hatóság felszámolta a gazdaság állatállományát és 10 km-es körzetben biztonsági zónát hoztak létre. A telepen nevelt 28 mangalicából 11 elpusztult és 17-et kellett leölni. A tetemeket a helyi polgármesteri hivatal által kijelölt helyre földelték el. Amennyiben nem üti fel fejét máshol is a vírus, akkor 30 nap elteltével felszámoltnak tekintik a gócpontot. 

Az anyagi nagy, az eszmei kár hatalmas

– Lelkileg nagyon megviselt az eset, hisz nagyon szerettem az állatokat, mindegyik a szívemhez nőtt

– nyilatkozta érdeklődésünkre György Mózes-Lajos, akinek a szabadtartásos gazdaságában bukkant fel a veszélyes vírus. Hogy ez miként történhetett, sejtelme sincs, „a bioszekuritást ugyanis szigorúan vettük, dupla villanypásztor-rendszer is volt a telep körül” – magyarázta.
Még nem számolt utána, hogy pontosan mekkora kár érte, de a genetikailag is komoly értéket képviselő állatállomány felszámolása hatalmas veszteség – anyagilag is és eszmeileg is. A mangalica mint sertésfajta kétszer annyi munkát, takarmányt és időt igényel, mint más disznó, hiszen két évbe is telhet, amíg a vágósúlyt eléri ez a típus – magyarázta a gazda, aki egyelőre nem tudja, hogyan tovább: elképzelései vannak, de időbe telik, amíg leülepednek a dolgok és lelkileg feldolgozza a történteket. Bizonyos feltételek mellett, többszöri fertőtlenítés és ellenőrzés után – hisz a vírus hosszú ideig képes fennmaradni – újrakezdheti majd a tenyésztést, de ez nem lesz könnyű. Bár a leölt állatok után kilátásban van kártérítés, annál sokkal nagyobb az anyagi kár. A gazda örömének adott hangot, hogy az eset kapcsán a településen az emberek összefogtak, támogatásukat, szolidaritásukat fejezték ki, és a polgármesteri hivatal, valamint a helyi állatorvos is sokat segített.

„18 év munkája semmisült meg…”

Gyergyóremete polgármesteri hivatala is csatlakozott a kárt szenvedett gazda megsegítésére indult adománygyűjtéshez. A szolidaritási akciót kezdeményezők célja, hogy segítséget nyújtsanak az újrakezdéshez. Mint a felhívás fogalmaz, „18 év kitartó munkája semmisült meg egyik napról a másikra. A család szabadtartású mangalicatenyésztéssel foglalkozott, ez volt a megélhetésük, sőt közeli családtagok számára is a mindennapi biztos betevőt jelentette a fügésréti tanya. A mangalicák 2-3 évig nevelkedtek, természetes körülmények között, búzával, kukoricával, fűvel etették őket. Nemrégiben azonban sertéspestist mutattak ki a farmon, és több mint 30 állat pusztult el, illetve a még megmaradt mangalicákat a hatósági protokoll részeként múlt pénteken elaltatták. (…) Az állatok többsége már érett, 130-200 kg közötti súlyban volt. (…) Ők mégis az újrakezdésben reménykednek, és abban, hogy egyszer még lesz élet a fügésréti tanyán. (…) A bankszámlaszám: RO07 RZBR 0000 0600 0467 4503, MOZES GYORGY. Raiffeisen Bank”.
A banki átutalás lehetősége mellett az adományokat a helyi polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán is fogadják legkésőbb július 18-án 16 óráig.