Idén februárban hangzott el a parajdi kultúrotthonban, az Alsósófalva és Parajd közé tervezett záportározó terveinek bemutatóján, hogy még a nyár folyamán, kormányzati segítséggel elkezdődhet az Országos Vízügyi Igazgatóság projektjének megvalósítása, valamint a Korond-patak betonmedrének építése, amit a Salrom országos sóvállalat finanszírozna.

A tervezett két megvalósítás viszont elakadt a bürokratikus útvesztőkben: idén egy kapavágást sem ejtettek sem a sóipari társaság, sem a vízügyi igazgatóság projektjében. Előbbi oka az érintett területek tisztázatlan helyzete, információink szerint a záportározó megépítésére többszöri kiírásra sem érkezett az igazgatóság számára elfogadható ajánlat.

Ahol mindenki, és senki sem gazda

A Hargita Népe értesülését, miszerint a Korond-patak betonmedrének építését az érintett területek tisztázatlan helyzete akadályozza, megerősítette Nyágrus László, a község polgármestere is. Az elöljáró szerint nem pusztán a tisztázatlan tulajdonjogú területek jelentik az akadályt, hanem az is, hogy az intézmények továbbra is egymásra hárítják a felelősséget, miközben a munkálatok állnak, a problémák megoldásra várnak, az idő pedig telik.

– A patakmeder a vízügyhöz tartozik, míg a bánya feletti rész a sóvállalathoz, emellett erdőtulajdon is van a meder mentén, és az önkormányzatnak is számos, a föld-visszaszolgáltatás során fennmaradt tartalékterülete van az érintett övezetben, ahol a meder épülne. Ezeknek az intézményeknek a képviselőivel, valamint a gazdasági minisztérium és a megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársaival egyeztetve derült ki, hogy ebben a formában az építkezés nem kivitelezhető, kormányhatározattal kell tisztázni a területek helyzetét

– közölte az elöljáró, kiemelve, hogy a kormányhatározat-tervezetet a sóvállalat kell a kormány elé terjessze.

Egyet előre, kettőt hátra?

Nyágrus László azt is elmondta, hogy a prefektusi hivatallal és a megyei főépítésszel egyeztetve úgy döntött, a mederépítés munkálataira kiadják az építési engedélyt, még ha ezzel egy újabb büntetést is kockáztat.

– Májusban amiatt bírságoltak meg, hogy hibás volt a sürgősségi eljárásban kiadott dokumentáció. Azt kifizettük, de meg is fellebbeztük. Azért adtuk ki október 21-én az építési engedélyt, hogy mindenki számára világos legyen: a községvezetés minden lehetséges esetben a megoldást és nem az akadályokat keresi, azért dolgozunk, hogy ezekre a problémákra mihamarabb megoldást találjunk

– fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a bányakatasztrófát követően nem javult az intézmények között a kommunikáció, mi több: a felelősség hárítása, pereskedés és időhúzás mutatkozik a felek és a felügyelő hatóságok részéről is. – Meg kell érteni, hogy amíg a kapott szaktanulmány előírásainak nem teszünk eleget (az a 2025-ös tanulmány, ami a csőrendszer, a betonmeder és a záportározó építését írta elő – szerk. megj.), a községben érvényben marad a vészhelyzeti állapot, aminek a lakosság és a vállalkozások is csak a hátrányát látják. Hogy a turizmus területén érdemleges lépéseket tudjunk tenni, fel kell oldani ezt az rendelkezést – emelte ki az elöljáró.

A záportározó közbeszerzési eljárása és a betonmeder megépítését lehetővé tevő kormányhatározat-tervezet benyújtása kapcsán a vízügyi igazgatóságot és a Salromot is megkerestük, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.