Nem a töltő a feszültség forrása

A középületek hő- és energetikai korszerűsítését célzó, az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) finanszírozott pályázatok részeként elektromos töltőállomások telepítésére is van lehetőség – ezzel viszont nagyon kevés Hargita megyei önkormányzat él, sőt, akik belevágtak, azok is sorra mondják vissza nyertes pályázataikat.

Bíró István , Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 9 perc
Nem a töltő a feszültség forrása
„Villanykút” Csíkszeredában. A megyében több mint 700 elektromos és 1700 hibrid járművet tartanak számon Fotó: László F. Csaba

A megítélt összeg elegendő lenne, és a bürokratikus akadályokkal is megbirkóznának – mégis, az általunk megkérdezett négy Hargita megyei önkormányzatból három lépett vissza az elektromos töltőállomások létesítésétől. A polgármesterek szerint a legnagyobb gondot az áramhálózat állapota jelenti, és ahhoz, hogy ezen változtassanak, az önkormányzatok hatalmas anyagi áldozatot kellene hozzanak. 

Mind több elektromos jármű

Számos település az Országos Helyreállítási Alap pályázatai­ból finanszírozza egyes középületeinek hő- és energetikai korszerűsítését. A kiírásnak elektromos töltőállomások telepítése is része, a program erre a célra külön lehívható, az igények függvényében változó összegű forrásokat tett elérhetővé. Azok az önkormányzatok, amelyek sikerrel pályáztak erre a modulra, a támogatásból el kell készítsék a terveket, meg kell vásárolják a töltőállomás technikai elemeit, illetve ki kell alakítsák a szükséges parkolóhelyeket. Miközben az épületek energetikai korszerűsítése a legtöbb esetben megfelelően haladt, az elektromos töltőállomások létesítésébe beletörött az önkormányzatok bicskája. Holott igény lenne ilyenekre: Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője a rendelkezésére álló adatok alapján lapunkkal azt közölte: 2021. június 30-ig Hargita megyében eddig összesen 706 elektromos gépjárművet jegyeztek be: 672 személygépkocsit, 11 autóbuszt, 11 kisteherautót, 12 motorkerékpárt. Hibrid gépjárműből összesen 1701-et tartanak számon, amelyből 1698 személygépjármű és 3 tehergépkocsi.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Elképzelés versus gyakorlat 

Csíkkozmás önkormányzata már a PNRR-szerződés aláírását követően szembesült a bürokratikus folyamatokkal és a pluszköltségekkel. Szántó László polgármester sorolta: először is nem kaptak engedélyt az áramszolgáltatótól. Több szóbeli egyeztetésük volt a szolgáltatóval, de hivatalos válasz nem érkezett, azonban az kiderült, hogy az elektromos hálózat kapacitása nem elegendő a töltőállomás működtetéséhez.  

– Megoldásként azt javasolták, hogy a töltőállomások közelében az önkormányzat saját költségére tetessen oszlopra szerelhető, nagyobb teljesítményű transzformátorállomást, illetve másik variánsként azt ajánlották, hogy építtessünk ki új vezetékes hálózatot. Mindkét lehetőséget számításba vettük, de még a legolcsóbb is 200-300 ezer lejjel terhelte volna meg a saját költségvetésünket

– közölte Szántó László. A pályázott összeg 260 ezer lej volt, amelyből két töltőállomást szerettek volna kialakítani, a terveket elkészítették, de amikor szembesültek a nehézségekkel, a tárcához fordultak segítségért. 

– A minisztérium részéről előbb megpróbáltak nyomást helyezni ránk, hogy miattunk nem valósul meg a töltőállomás. Egyébként a pályázat összege elegendő lett volna, csakhogy a minisztérium sem számolt az elektromos hálózat elavultságával

– jegyezte meg a polgármester. 

Többen lemondták, vagy bele se kezdtek

A csíkkarcfalvi polgármesteri hivatal energetikai hatékonyságának növelésén jelenleg is dolgozik a kivitelező, a PNRR kiírásán 1,5 milliót kaptak erre. Ők szintén terveztek elektromos töltőállomást létrehozni, ám Gábor Tibor polgármester szerint az végül is olyan sok pénzükbe került volna, hogy lemondtak róla. 
Kozma István, Csík­szent­simon polgármestere a pályázat kapcsán kifejtette: számba vették a lehetőséget, de a hatalmas önrész miatt végül nem vágtak bele a PNRR-es pályázatba. 
Tusnád község is pályázott az önkormányzat hő- és energetikai korszerűsítésére, és jelenleg kivitelezési fázisban járnak. Molnár József polgármestere szerint nekik nincs problémájuk a töltőállomás felszerelésével, ugyanis a hivatallal szemben található egy megfelelő trafó, és a keretösszegbe is beleférnek. A pályázatban elkészült töltőállomás a lakosság igényeit szolgálja majd.

Nem a töltő a feszültség forrása
Vidéken sokfelé működhetne elektromos töltőállomás, ha bírná a hálózat. Áramló gondok 

Minden lehetőséget megragadnak 

Az elektromos töltőállomások iránti növekvő lakossági igényt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is látja. A megyei önkormányzat ilyen célra a Környezetvédelmi Alap (AFM) által kiírt pályázatból is szerzett forrásokat. A finanszírozási szerződések alapján a következő helyszínen lesznek töltők: Csíkszeredában a megyei önkormányzat udvarán három gyorstöltő állomás, két parkolóhellyel 700 ezer lej értékben, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház parkolójában két gyorstöltő állomás 460 ezer lej értékben, Székelyudvarhelyen, a Hargita Business Center udvarán két gyorstöltő állomás 510 ezer lej értékben, a 153C jelzésű megyei út és az E578-as út kereszteződésénél, Gyergyóditró községben egy gyorstöltő állomás 836 ezer lej értékben, a 137-es megyei út mentén, a 21. km-nél, Székelykeresztúr bejáratánál egy gyorstöltő állomás 947 ezer lej értékben. A finanszírozási szerződés 2026 decemberéig tart. 
A Hargita Megye Tanácsa épületeinek energetikai felújítására megkötött PNRR-finanszírozási szerződései keretében az alábbi helyeken telepítenek töltőállomásokat (az összeg itt minden esetben 123 ezer lej, de ez csak a töltőszerkezet ára): a bélbori speciális iskola udvarán két töltőállomás; a Vámszer Géza Népiskola udvarán egy töltőállomás; a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálat udvarán egy töltőállomás; a homoródi 6-os villa udvarán egy töltőállomás; a fül-orr–gégészeti osztály udvarán egy töltőállomás. A finanszírozási szerződés 2026. júniusig tart.

Felületes pályázatok?

– Romániára jellemzők a hangzatos bejelentések, felelőtlen bukaresti bürokraták által összeállított és senki által nem ellenőrzött, a valóságtól elrugaszkodott pályázati kiírások, a látványos szerződésaláírások, a sok-sok bejegyzés és sajtóhír. Majd, ahogy lenni szokott, következik az, hogy az egyik kormányzati hivatal nem egyeztet a másikkal az elképzelés realitásáról, ami további fölösleges bürokratikus körökhöz vezet, ezek végén felébrednek, hogy a pályázat nem kivitelezhető, megindokolják, hogy miért nem, utána pedig nagy csend, nem vállalja senki a felelősséget, és nincs is felelősségre vonás. Kellemetlen, hogy a pályázatok felületesen vannak összeállítva, de a megyei tanács igyekszik áthidalni a rendszerhibákat, és segíteni a pályázatokhoz szükséges önrészek előteremtésében

– közölte lapunkkal a megyeelnök. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!