Nem lefutott a Bolojan-kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány kimenetele, a parlamenti erőviszonyok rendkívül kiegyensúlyozottak, és az eredmény néhány bizonytalan képviselő szavazatán múlhat – írta a G4Media. 

Bizonytalan a szavazás kimenetele

A portál szerint a nagy pártok intenzív háttértárgyalásokat folytatnak a kisebb, széttöredezett frakciók tagjaival, így az utolsó pillanatig kérdéses, hogy sikerül-e összegyűjteni a kormány megbuktatásához szükséges többséget. A mérleg nyelvét elsősorban az SOS Románia, a Fiatal Emberek Pártja (POT) és a Konzervatív Cselekvés Pártja (PAC) képviselői jelenthetik. A HotNews össze­állításában emlékeztetett: a bizalmatlansági indítványt 254 parlamenti képviselő írta alá, miközben a kormány megbuktatásához 233 szavazat szükséges. A PSD (127 mandátum) és az AUR (90 mandátum) együtt 217 szavazattal rendelkezik, így legalább 16 további voksra van szükségük, elsősorban a kisebb pártok 41 képviselője, illetve a függetlenek mintegy 22 szavazata közül. Ugyanakkor több képviselő – köztük a Fiatal Emberek Pártjából kivált UNIT (Nemzeti Szövetség az Innovációért és Hagyományért Párt) legalább hat tagja már jelezte, hogy bár aláírták az indítványt, nem fogják megszavazni, és másoknál is bizonytalan a támogatás.

A válság mögötti gazdasági érdekek

A Curs de Guvernare összeállítása szerint ugyanakkor komoly gazdasági érdekek húzódnak meg a kormányválság mögött: a következő években több tíz milliárd eurós beruházási hullám indul Romániában, uniós programokból, nemzetközi finanszírozásból, amerikai forrásokból, magántőkéből és a hazai költségvetésből. A portál szerint a következő hónapokban dől el, hogy ki és milyen feltételekkel köti meg ezeket a szerződéseket – a katonai beszerzésektől az energetikai projekteken át a helyi fejlesztésekig –, ami tovább növeli a politikai tétet a jelenlegi küzdelemben.
Mint részletezték: a következő időszakban több, egymástól eltérő forrásból érkeznek jelentős összegek Romániába. Az egyik legnagyobb tétel a SAFE program, amely mintegy 16,6 milliárd eurót irányoz elő katonai beszerzésekre, részben hazai gyártással. Emellett nemzetközi finanszírozásból – elsősorban a Világbanktól és más intézményektől – mintegy kétmilliárd euró jut energetikai projektekre, köztük a Transgaz hálózat fejlesztésére és a cernavodai atomerőmű korszerűsítésére, miközben amerikai finanszírozású beruházásokra is lehet számítani, elsősorban a Vertikális Gázfolyosó fejlesztésében és az amerikai cseppfolyósított földgáz európai piacra jutását szolgáló projektekben.
A gazdasági portál szerint ezzel párhuzamosan több száz millió eurós beruházások indulhatnak a kritikus ásványok (grafit, magnézium, réz) kitermelésében és feldolgozásában, nagyrészt magántőkéből, de uniós támogatással. Ehhez jön még hozzá a hazai költségvetésből finanszírozott, több tíz milliárd lejes Anghel Saligny program.