A 2025-ös jubileumi szentévünket bezárva a következő hét évben egészen a 2033-as rendkívüli szentévig, amikor a megváltásunk 2000. évét ünnepeljük, főegyházmegyénk a szentségeket választja egy-egy lelkipásztori év témájának – kezdte körlevelét Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, hozzátéve, hogy a szentségek az egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek: a keresztény élet minden fontos állomását érintik, és megadják a születést, a növekedést, a gyógyítást és a küldetést.

„A szentségek sorában az első a keresztség szentsége, keresztény életünk alapja és a lelki életünk ajtaja, ez képezi a jövő év lelkipásztori témáját. A keresztség által megszabadulunk a bűntől, és mint Isten fiai születünk újjá, Krisztus tagjai leszünk, betestesülünk az Egyházba és részeseivé válunk az Egyház küldetésének” (KEK 1213). A keresztség évében megkeresztelkedésünk ajándékáért adunk hálát Istennek, és mindazoknak, akik ebben segítettek, valamint azoknak, akik hozzájárultak hitünk fejlődéséhez. Mennyire szeret az Atya, hogy Isten gyermekeinek hívnak minket! Valóban azok is vagyunk? A keresztség a hit szentsége: mint a hitünk csírája, amelynek ki kell bontakoznia” – olvasható a levélben. Az egyházmegye főpásztora megjegyzi: rácsodálkozunk arra a nagy ajándékra, hogy mit jelent Isten gyermekének lenni. Ugyanakkor arra a nagy felelősségre is tekintünk, hogy a keresztségi kegyelem megőrzéséért és kibontakozásáért az egész egyházi közösség is felelős. „Mindenekelőtt a szülők és keresztszülők, majd a lelkipásztor, de az egész egyházközség. Ha át tudjuk gondolni, mit jelent Isten gyermekének lenni, sokkal nagyobb szeretettel és igyekezettel tudjuk megélni és gyakorolni hitünket. A keresztségben nem csupán az áteredő bűntől tisztulunk meg, hanem Isten választott gyermekei leszünk, az egyház tagjai, akik közösségben éljük meg keresztény életünket, a Krisztussal egyesült életet, és így szeretnénk a világban Krisztus tanúi lenni. A keresztség nem magánügy, hanem belekapcsol minket az egyházba” – írta az érsek. Megjegyezte: a keresztség helye saját plébániatemplomunk, illetve hitünk fejlődéséért és megerősödéséért felelősséggel tartozunk egymásnak.
„Nagy tisztelettel hívom meg és bátorítom a kedves pap testvéreket és híveket, hogy a 2026-os évben különösképpen figyeljünk erre a meghívásunkra és küldetésünkre: Isten gyermekei­nek méltóságát újra felfedezve éljük meg mindennapi keresztény életünket!” – kéri Kovács Gergely, aki levelét Márton Áron, Erdély szentéletű püspökének gondolataival zárta: „Ahol és amikor a keresztség felvétele és kötelezettségeinek vállalása megfogyatkozott, ott és abban a korban ugyanolyan mértékben tűnt el a szellemiség és lelkiség a társadalom életéből. Ha a szellemtörténet grafikonja most megint mélypontot jelez, nem lehet számításon kívül hagyni azt a szomorú tényt, hogy a keresztség a tömegeknek nem kell.”