Nincs olyan domboldal, ahol ne lenne medve, és amíg az éves kilövési kvóta nem éri el legalább az 1500 példányt, ez így is marad – dióhéjban ez a következtetése azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket lapunk a Hargita megyei vadászegyesületek vezetői­vel folytatott. A szakemberek szerint az, hogy a kormányzati fellépés mindig késlekedve születik meg, visszaéléseknek és problémáknak ágyaz meg: egyebek mellett a gazdák önbíráskodásra kényszerülnek, a biztonságérzetüket vesztett emeberek intézményekbe és politikai képviseletbe vetett bizalma megrendül, a vadászegyesületek szakmaiságát meg­kérdőjelezik, tudásukat haszontalannak állítják be. Az általunk megszólaltatott vadászok határozott állást foglalnak amellett, hogy a medvekérdést kizárólag szakmai érvek és döntések mentén szabadna kezelni – vagy pedig a vadkárok és az áldozatok száma is növekedni fog. 

A gazdák ölik a medvét, a vadászok nézik

– Ijesztő következményei lesznek annak, hogy a gazdák úgy érzik, a medveproblémával magukra hagyták őket. Tűzzel és vassal fogják irtani a medvéket

– nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő vadász, aki elmondta, hogy megyeszerte nagyjából 100 megmérgezett, elgázolt vagy egyéb eszközökkel elpusztított nagyvadról van tudomása az ágazatban tevékenykedőknek – ezek olyan egyedek, amelyeknek a tetemeit, maradványait megtalálták.

– Aggasztó, hogy etikátlan, ravasz és alantas cselekedetekre kényszerülnek az emberek, mert az állam félrenéz, mikor a medvék okozta károkról, tragédiákról kezdünk beszélni. Mi, vadászok pedig tehetetlenek vagyunk, s jobb híján elfordítjuk a fejünket, mikor több ezer eurós károk keletkeznek

– fogalmazott, aki arra is rámutatott, hogy a folyamatban az állam is károsul, mivel az így elpusztított, de más helyzetben vadászatokon kilőhető medvék ára, egyedenként kb. 8000 euró – mintegy 42 ezer lej –, nem folyik be a költségvetésbe. 

Ha százával lőnék, sem lenne elég

Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Horgász–Vadász Egyesület vezetője azt mondja, Hargita megyében a medvehelyzet annyira elfajult, hogy valós megoldást most már a tavalyi kilövési kvóta megduplázása sem  fog hozni (az RMDSZ a jelenlegi kvótát megduplázó, évi 859 medve kilövését lehetővé tevő törvénytervezetét áprilisban fogadta el a képviselőház, majd – elhúzódó folyamat után – szerdán nyilvánította alkotmányosnak az Alkotmánybíróság, de azt az államfő még mindig visszaküldheti újratárgyalásra a parlamentnek – szerk. megj.)  Mint rámutatott, az éves szaporulatot az országos példányszám 15 százalékával szokták számolni, ez pedig a 2024-es becsléssel számolva is 1800 medvét jelentett egy 12 ezres becsült példányszám után. Ám számuk mára lényegesen több. Az egyesület két vadászterületén, mintegy 31 ezer hektáron 220 egyedre becsülték a populációt idén tavasszal, holott az élőhely „jóindulattal is” legtöbb 15 medvének lenne elegendő. 

– Nincs olyan település, ahol ne járnának a medvék, csak annyi különbség van, hogy van, ahol ötször, máshol tizenötször jelennek meg és tesznek kárt. Szenétén odáig jutottunk, hogy minden második nap betört a nagyvad egy méhészethez, ráfeküdt a villanypásztorra s úgy törte szét a kasokat. De hasonló gyakorisággal járnak Vaslábon, Marosfőn, Gyergyóditróban és Gyergyószentmiklós külvárosában is. Nincs olyan hét, hogy ne legyen riasztás

– tudatta Birtalan, megjegyezve, hogy Gyergyóditróban egy kapitális hím medve okoz károkat a gazdaságokban, amit máig sem sikerült puskavégre keríteni.

– Egyszerűen nem tudjuk megfogni. Ditróban egyik este négy, következő este nyolc juhot ölt meg, mikor kiültünk és vártuk, hogy lőjük ki, három kilométerrel arrébb, egy másik esztenához ment be, és egy borjút ölt meg

– húzta alá, hogy nyáron a medvék járása kiszámíthatatlan, több ezer hektáron is táplálkozhatnak. 

Mezei szerszámok: bot, fejsze, rádió, spray

– Ötven éve vagyok vadász, munkámat Parajdon kezdtem. Lőttünk rókát, farkast, vaddisznót is a Bucsinon és a Bogdánban, de hiszi-e, hogy medvével nem találkoztam akkor? Most nem győzünk futni a riasztások után, még a büdösfürdői anyamedvével sem győzünk

– fogalmazott megkeresésünkkor a Csíkszeredai Halász–Vadász Egyesület elnöke, aki mára „számolni sem győzi” az eseteket.

– Madéfalván egy méhész udvarán lőttünk ki medvét, Kászonokban két vadászunkat is megsebesítette a nagyvad, mire kilőttük, a múlt héten Szécsenyben, Szentsimonban, Karcfalván is volt riasztás. A 97 ezer hektáros területünkön nem tudok olyan helyet mondani, ahol nincs medveveszély. Nem győzzük mondani az embereknek: vigyázzanak magukra, egyedül ne járjanak, ha az erdőbe, mezőre mennek, botot, fejszét, szekercét vigyenek magukkal, és medvesprayt is. Keltsenek zajt, kopogtassák a fákat, amerre járnak, akkor nagyobb esélyük van, hogy elkerüljék a támadásokat

– hívta fel a figyelmet a vadász. A szakember arra is kitért, hogy a csíkszeredai zónában, a Hargita oldalában nyolc szórójuk van kihelyezve, melyekkel a vaddisznóállományt figyelik, ám mindegyik szóróra medvék járnak.

– Ha megnézzük az utóbbi évek beavatkozásait, 150-200 kilósnál nagyobb medvéket nem lövünk ki. A gyengébb vagy fiatalabb középméretű példányok jönnek le, a nagyok a helyüket tartják

– mondta.

Gyümölcsszezon: medveszezon

A Nagy-Küküllő Vadász és Sport­horgász Egyesület 110 ezer hektár összterületű nyolc vadászterületén 28 medve helyett 451 van a tavaszi becslés szerint. Mărmureanu-Bíró Leonárd, az egyesület igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy akár anyamedvéről, akár fiatal medvéről legyen szó, az egyedek már nem a téli vackuk környékén járnak, bárhol találkozhatunk velünk, a riasztások száma pedig nőni fog, ahogy a kertekben elkezd beérni a gyümölcs. 

– Csak az utóbbi két hónapban 8 medvét lőttünk ki, és a problémás egyedeket ezután is ki fogjuk. Ahogy a gyümölcsszezon beköszönt, a telefonok állandóan zúgnak a riasztásokól

– fogalmazott, megerősítve, hogy a kilövési kvóta duplázása szerinte sem vezet megoldásra. 

Hasonlóan látja a medvék elleni fellépés eredményességét a Hubertus Vadászegyesület elnöke, Fazakas Attila is. Azt mondta: Székelykeresztúr és a környező húsz település lakosai mind veszélyben vannak a lakott területek határában lévő medvéktől: két vadászterületen 97 medvét számoltak, átlagosan heti két RO-Alert riasztást kapnak. 

– Naponta okoznak károkat, Újszékelyen két méhészetbe törtek be, Firtosmartonos községben egy anyamedve és egy nagyobb egyedülálló egyed is sanyargatja az egyik marhatartó gazdát, Székelyszenterzsébeten marhákra, Székelykeresztúron juhokra támadtak. Elképesztő számú medve van. Hogy néhányat kilövünk, csepp a tengerben

– fogalmazott. 

Hasonló számban élnek med­vék a Szalon és Gordon Vadászegyesületek területein is, az egyik vadőrtől érdeklődve megtudtuk: a Gordon- és Oroszhegyi-kilátó közötti erdős-bokros részeken legalább 40 medve tanyázik.

Kertek végében is lebocsoznak a medvék

– Medve–ember harcban még ember nem nyert

– szögezi le Fazakas Attila, kiemelve, hogy a medvék elszaporodásának következménye mára az lett, hogy a territórium kitolódott a lakott területekig.

– Ott tartunk, hogy minden domboldalban medve van, és ezek a kertek végében is lebocsoznak, akkorára csökkentek a territoriális területek

– fogalmazott, hozzátéve, ha a kormány nem hajlandó markáns szemléletváltásra, a károk és az áldozatok most is magas száma meg fog ugrani.

– A legnagyobb ügy, amit Tánczos Barna miniszter úr is kimondott, hogy le kell venni a medvét a védett fajok listájáról. Ha ez nem történik meg, a kilövési kvóta módosítása inkább csak tüneti kezelésnek lesz jó

– vélekedett a vadász.