A kormány tegnapi ülésén meghosszabbította
2026. március 31-ig az alapélelmiszerek árrés­korlátozását – jelentette be Facebook-oldalán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető egy korábbi bejegyzésének kiegészítéseként közölte a hírt. Eredeti posztjában üdvözölte a koalíciós pártok döntését az árrésstop meghosszabbításáról, és megköszönte a Versenytanács által szolgáltatott adatokat, amelyek szerinte alátámasztották az intézkedés szükségességét. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség javasolta az intézkedést. Mint részletezték, az árréssapka 17 alapvető termékre érvényes, köztük a kenyér, a tej, a tojás, a csirke- és disznóhús, az olaj, a krumpli, a cukor, a friss zöldségek és gyümölcsök árnövekedését is korlátozza.
„Mindent megteszünk azért, hogy érvényben maradjanak azok az intézkedések, amelyek fékezik az alapélelmiszerek drágulását. Ezért korlátoztuk, hogy a kereskedők mekkora haszonnal adhassák tovább a termelőktől felvásárolt alapélelmiszereket” – idézték Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát. Az alapélelmiszerek árrésének korlátozását 2023 augusztusában vezették be. Az intézkedés 2024-ben is érvényben maradt, tavaly év végén meghosszabbították idén június 30-ig, majd szeptember végéig – emlékeztetett összeállításában az Agerpres hírügynökség.
A mezőgazdasági minisztérium közleményében tételesen részletezte, hogy az árréskorlátozás milyen termékekre vonatkozik. A felsorolásban a következő termékek szerepelnek: 300-500 grammos fehér kenyér, 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l), tehéntejből készült telemea sajt, tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben, 000-s fehér búzaliszt (1 kg), kukoricadara (1 kg), M méretű tyúktojás, napraforgóolaj (legtöbb 2 literes kiszerelésben), friss csirkehús (egész csirke, csirkeaprólék, csirkecomb, csirkeszárny), friss sertéshús (apróhús, csontos és csont nélküli comb, lapocka), friss zöldség (paradicsom, uborka, hagyma, szárazbab, sárgarépa, tölteni való paprika, kápia paprika, fokhagyma), friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, csemegeszőlő), fehér burgonya, cukor (1 kg), 12 százalék zsírtartalmú tejföl, vaj (legtöbb 250 grammos kiszerelésben), szilvaíz (legtöbb 350 grammos kiszerelésben). 

Döntöttek a tej-kifli program finanszírozásáról is

A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta a tej-kifli programként ismert, illetve újabban tej-kifli-gyümölcs programnak nevezett uniós iskolaprogram folytatását 2029-ig. A 2025-2026-os tanévre pedig 798,1 millió lejt különített el a kabinet a több mint 1,8 millió óvodásnak és iskolásnak szánt gyümölcsre, zöldségre, tejre és pékárura. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett: az ingyen tízórai az állami tanintézményekbe járó óvodásoknak, valamint az elemi és gimnáziumi osztályok tanulóinak jár. A kormány közleménye szerint tavalyhoz képest 4,75 százalékkal nőtt a program költségvetése. Az összesen 798,1 millió lejből (160,4 millió euró) 86,9 millió lejt (17,4 millió euró) uniós alapokból, 711,2 millió lejt (143 millió euró) az állami költségvetésből biztosítanak.
A napi gyümölcsre és zöldségre 106,6 millió lej, tejre és tejtermékekre 375,6 millió lej, péktermékekre 241,9 millió lej jut. Mindegyik tétel esetében elkülönítettek további 37 millió lejt a „kapcsolódó oktatási intézkedésekre” – közölte a kormány.

Költségvetés-kiigazítás

A koalíciós pártok vezetői ugyanakkor tegnap a költségvetés-kiigazításról is tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila fejlesztési miniszter, Ionuț Moșteanu védelmi miniszter és Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A Digi24 és HotNews forrásaikra hivatkozva közzétették, hogyan oszlanak meg a források a minisztériumok között. A két portál által közölt adatok között csak kisebb eltérések vannak. A Digi24 szerint a költségvetési kiigazítás összege mintegy 35–38 milliárd lej, ebből körülbelül 25 milliárd lej a Pénzügyminisztérium által biztosított többletforrás, a fennmaradó összeget pedig olyan minisztériumoktól és állami intézményektől veszik el, amelyeknek a költségvetésében maradt még pénz. A HotNews ezzel szemben úgy tudja, 22,8 milliárd lejt osztanak szét a szaktárcák között, amelyek egyébként 80 milliárd lej költségvetés-kiegészítést kértek, de csak 35 milliárd lej áll rendelkezésre. Ugyanakkor mindkét portál szerint a Munkaügyi Minisztérium 2,5 milliárd lejt, a Közlekedési Minisztérium 2,1 milliárd lejt, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár több mint 3 milliárd lejt kap a költségvetési kiigazításból. Az adatok között kisebb eltérések is vannak: a Digi24 például 3,4 milliárdot említ az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) esetében, míg a HotNews 3,5 milliárdot, az Egészségügyi Minisztérium az előbbi szerint 280 millió, utóbbi szerint 250 millió lejt. A Digi24 szerint a Fejlesztési Minisztérium 2,5 milliárd lejt kap, az energiaügyi tárca 1,2 milliárdot, míg a Környezetvédelmi Minisztériumnak 600 millió lej jut. A HotNews szerint a legtöbb forrást az Európai Projektek Minisztériuma veszíti, 3 milliárd lejt vonnak el a tárcától. Ugyanakkor mindkét portál említi, hogy év végéig vagy no­vemberben újabb költségvetési kiigazítás várható.