A javuló foglalkoztatási és oktatási adatok ellenére továbbra is jelentős akadályok nehezítik a romák társadalmi felzárkózását. Az Európai Bizottság kedden közzétett jelentése szerint a rövid távú finanszírozás, az eredmények nyomon követésének hiányosságai és az országos, valamint helyi hatóságok közötti gyenge együttműködés is hátráltatja az előrelépést. A jelentés a nemzeti romastratégiák végrehajtását vizsgálja 2023 júniusa és 2025 márciusa között. Felhasználták hozzá az uniós alapjogi ügynökség tíz tagállamra, köztük Romániára, valamint három tagjelölt országra kiterjedő felmérését is.

Részlegesen enyhült a nyomor

A felmérés szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élő romák aránya a 2016-os 62 százalékról 2024-re 37 százalékra csökkent. A fizetett munkát végzőké 43-ról 54 százalékra nőtt, de továbbra is elmarad a teljes népesség 75 százalékos foglalkoztatási arányától. A roma nőknek mindössze 38, a férfiaknak 69 százaléka végez fizetett munkát. A nem dolgozó és nem tanuló roma fiatalok aránya 62-ről 47 százalékra mérséklődött. A bizottság szerint a jelenlegi javulás fennmaradásával a foglalkoztatási célok többsége teljesülhet 2030-ig. A jelentés szerint az oktatás terén is történt előrelépés: a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő roma gyermekek aránya 42-ről 53 százalékra emelkedett, miközben az uniós átlag 95 százalék. A roma fiataloknak csupán mintegy harmada fejezi be felső középfokú tanulmányait, szemben a teljes népesség több mint négyötödével. A roma gyermekek közel fele olyan iskolába jár, ahol osztálytársai többsége vagy mindegyike roma.

Lakhatási gondok

Bár javultak a lakhatási körülmények, a romák 47 százaléka továbbra is nyirkos, sötét vagy megfelelő fürdőszobával és vécével nem rendelkező otthonban él. A romák 83 százaléka lakik túlzsúfolt lakásban. A jelentés szerint az elkülönült romatelepek felújítása és közművesítése önmagában nem feltétlenül szünteti meg a szegregációt. Az egészségügyi és társadalmi hátrányok súlyát jelzi, hogy a roma férfiak átlagosan nyolc, a nők 7,4 évvel rövidebb ideig élnek, mint a teljes népesség. A roma gyermekek 77 százalékát fenyegeti szegénység, 40 százalékuk súlyos anyagi nélkülözéssel küzdő háztartásban él. A jelentés arra is rámutat, hogy a személyazonosító vagy a tulajdont igazoló iratok hiánya és a digitális kirekesztés akadályozhatja a szociális támogatásokhoz való hozzáférést. A romák 31 százalékát érte etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés. 

Nem volt elég adat

Az Agerpres a 24 oldalas jelentéséből kiemelte: Romániában több mint 72 ezer roma diák kapott szociális ösztöndíjat, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést pedig egészségügyi közvetítők és közösségi ápolók hálózata segíti. A közölt adatokból azonban a bizottság nem tudta megállapítani, mennyit haladt Románia a 2027-re kitűzött felzárkóztatási céljai teljesítésében. Arra a következtetésre jutottak, hogy uniós szinten sem történt elég előrelépés: bár 2016 óta a vizsgált 16 mutatóból tíz javult, a felzárkóztatás jelenlegi üteme kevés a legtöbb 2030-as cél eléréséhez.