– Mióta dolgozik a község közügyeivel? 

– Nyolc évig tanácsos voltam, alpolgármesterként ez az első mandátumom. 
 
– Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt időszakban Vasláb községben?

– 2021-ben átvettük a típusterv alapján épített, 180 férőhelyes sportcsarnokot (hasonló épült Csíkszentsimonban és tavaly Csíkszentmihályon is), amely az Országos Beruházási Társaság (CNI) finanszírozott, és 4,6 millió lejbe került. Az épület Vasláb és Marosfő diákjait, illetve sportkedvelőit hivatott kiszolgálni. A község utcáinak aszfaltozása két ütemben zajlik. Az egyik etap az Anghel Saligny programban tavaly ősszel készült el, idén vettük át a munkát: az összesen 3506 méter hosszú útszakasz 4,2 millió lejbe került. A második aszfaltozási projekt szintén azonos finanszírozásából valósult meg, 7784 méter aszfaltozása 1,4 millió lejbe került, az útszakaszt most áprilisban vesszük át a kivitelezőtől.

– Milyen egyéb infrastrukturális beruházásokat helyeztek kilátásba?

– Községen belül aktuális a két települést, Vaslábat és Marosfőt összekötő mezei utak korszerűsítése, ezek aszfaltozására 8 millió lej áll rendelkezésünkre. A CNI jóváhagyását várjuk a kezdéshez. De a legfontosabb projektünk a ivóvízhálózat kiépítése a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) révén, amire 9,5 millió lejt költhetünk. Az ivóvízvezetékek lefektetése folyamatban van, ez a kivitelező ígérete alapján szeptemberig elkészül. Vasláb és Marosfő külön-külön vízhálózattal és vízgyűjtő tartállyal, illetve pumpaházakkal rendelkezik. Önkormányzati céggel tervezük a hálózat üzemeltetését. Ugyanakkor dolgozunk a szennyvízhálózat projektjén is, de itt még nincs konkrét pályázatunk, így összegekről nem tudok beszámolni, még a tervek előkészítésével dolgozunk.

A CNI finanszírozásából jövőre szeretnénk elindítani a marosfői kultúrotthon energetikai korszerűsítését. Leadtunk minden szükséges dokumentumot, már csak a minisztérium jóváhagyása hiányzik, a beruházás értéke közel 4 millió lej. Sajnos tavaly óta leállították a CNI-projektek finanszírozását, mert nincs elegendő pénz, így várunk. (Cseke Attila fejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az Anghel Saligny közművesítési programból és a Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL) finanszírozott beruházások között is sok a kifizetetlen számla, összesen 3,6 milliárd lej értékű. Ezek közül az ivóvíz-, a szennyvíz- és a gázhálózati beruházások kifizetése élvez majd prioritást. Sürgősségi rendszert állítottak fel a minisztérium alá tartozó Országos Beruházási Társaság (CNI) irányította építkezések esetén is. Itt minden olyan beruházás elsőbbséget élvez, amely közel áll a befejezéshez. Az adósság törlesztéséig a minisztérium nem fogad el új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny és a PNDL finanszírozási programok keretében elindított beruházásokra – szerk. megj.)

A projekteket felváltva arányosan igyekszünk elosztani Marosfő és Vasláb között, mindkét településen legyenek beruházások.

– Csík és Gyergyó közt félúton milyen munkalehetőségek vannak a helyiek számára?

– A marosfőiek egy része vendéglátóipari egységeket, főleg panziókat üzemeltet, és ebből él, mások a sportkomplexumban dolgoznak, illetve az állami vasúttársaságnak (CFR) van egy kihelyezett kisebb cége, amely a vasúthálózat karbantartásával és korszerűsítésével foglalkozik. Vaslábon két vállalat van: a dolomitbánya, és egy fafeldolgozó üzem. Illetve a mezőgazdaság, de mindez együtt sem tud a közösség minden felnőtt tagjának munkát biztosítani, így vannak, akik Gyergyószentmiklóson vagy Csíkszeredában dolgoznak.

– A turisztikai potenciált mennyire sikerül kihasználni?

– Vaslábon található a Súgó-barlang, Marosfőn látogatható a Maros-folyó forrása, ezek a turizmus szempontjából vonzó helyeink vannak. A korábbi évekhez képest látok valamelyes fellendülést, az egykori Ezüstfenyő szállodát is újra szeretné indítani egy befektető cégcsoport. Marosfőn az idei pünkösdhétfőn közel 700, a somlyói búcsúról hazatérő zarándoknak szeretnének ebédet adni a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend tagjai. 

– Milyen a közösségi élet?

– A község 1838 lelket számlál, a lakosság 35 százaléka magyar, 65 százaléka román anyanyelvű. A kulturális és a közösségi élet építése megtorpant az elmúlt években, de dolgozunk ennek helyreállításán. A községnek korábban volt focicsapata, az is megszűnt a generációváltás miatt. Most az új sportcsarnok valamelyest megmozgatta az embereket, de messze vagyunk még a kívánt céltól. Igyekszünk gyermek- és szabadidős rendezvényeket szervezni, hogy minél inkább bevonjuk a közösséget.

De nehéz helyzetben vagyunk, a munkalehetőség hiánya miatt egyre több fiatal hagyja el a községet.

Tavaly megalapítottuk az önkéntes tűzoltóságot, Hargita Megye Tanácsától kaptunk is ígéretet, hogy támogatást nyújtanak, amelyből felszerelést és modernebb tűzoltóautót szeretnénk vásárolni, mert a jelenlegi tűzoltóautónk közel hetvenéves. Marosfőn, a Fekete-rez csúcsán szeretnénk egy kilátót építeni menedékházzal együtt, hogy az ideérkező turistáknak tudjunk szálláshelyeket biztosítani.

– Ön marosfői születésű. Miben látja a legnagyobb különbséget a mostani és rendszerváltás ezelőtti időszakhoz képest a falu életében?

– Marosfő turisztikai szempontból országos szinten is központi településnek számított a kommunizmusban, helyiként jól tudom, hogy a 70-es, 80-as, de még a 90-es évek elején is pezsgő, élettel teli településnek számított. Ez a rendszerváltás után gyors hanyatlásnak indult, mivel korábban központilag szervezték az eseményeket, indították el a beruházásokat, és onnan is finanszírozták a projekteket. Nem úgy, mint most, hogy az önkormányzatok a szűkös költségvetésükből kell előteremtsék a projektek önrészét. Ma az alapvető infrastrukturális beruházásokra, a működésre és néhány programra is alig van pénzünk  a számlák rendszeres törlesztése is kihívást jelent.