Hargita megyében az ősz csapadékszegény volt, a téli hónapokban pedig csak rövid időre alakult ki hótakaró, amely megfelelő védelmet nyújthatott volna az őszi vetések számára. Ugyanakkor, bár a mélyebben fekvő területeken a mínusz 15 Celsius-fokos fagyok károsították a növények föld feletti részeit, az állományok összességében jól átvészelték a telet: a vetések 97 százaléka megfelelő tőszámmal maradt fenn. A helyzetet azonban jelentősen rontotta a tavaszi csapadékhiány. Míg januárban és februárban a lehullott csapadék még meghaladta a sokéves átlagot, márciustól májusig már jóval kevesebb eső esett a megszokottnál.

Az Országos Meteorológiai Intézet értékelése szerint egyméteres mélységig a talajrétegben mérsékelt pedológiai aszály alakult ki, vagyis a szántóföldi növények vízellátottsága már érezhetően romlott. A tél és a kora tavasz ugyan valamivel melegebb volt az átlagosnál, áprilisban és májusban viszont az átlag alatti hőmérsékletek és a májusi fagyok részben a gyümölcsösökben okoztak károkat. A szántóföldi kultúrák nem szenvedtek jelentős fagykárt.

Takarmánynövények a pityókaföldek helyén

A mezőgazdasági igazgatóság adataiból kitűnik, hogy Hargita megye vetésszerkezete változóban van. A legszembetűnőbb átalakulás a burgonyaterület csökkenése. A megye „gerinckultúrájának” tartott pityóka esetében az elmúlt egy évben is egyértelmű a visszaesés: a tavalyi 5900 hektárral szemben idén már csak 5000 hektáron termesztik. Tizenhárom évvel ezelőtt még közel 15 000 hektárnyi területet foglalt el a megye egyik legfontosabb szántóföldi növénye.

A szakemberek szerint a csökkenés hátterében több tényező áll. Mérséklődött az egy főre jutó burgonyafogyasztás, miközben nőtt a hektáronkénti terméshozam, így kisebb terület is elegendő a kereslet kielégítésére. Emellett erősödött az Európai Unióból érkező import, jelentősen emelkedtek az üzemanyag-, műtrágya- és növényvédőszer-költségek, a termelők szervezettsége pedig továbbra is gyenge, a kisebb gazdaságok nehezen vagy sehogyan sem jutnak be a hipermarketek polcaira.

A visszaesés elsősorban a kistermelőket érinti, akik egyre inkább csak saját fogyasztásra vagy állataik takarmányozására termesztenek burgonyát. A nagyobb gazdaságok ezzel szemben továbbra is versenyképesek, mivel megfelelő a tárolókapacitásuk, a válogatóberendezésük, és biztosabbak az értékesítési lehetőségeik.

A burgonya kárára elsősorban az évelő szálastakarmányok nyertek teret, így a lucerna és a vöröshere is, amelyek egyre nagyobb szerepet töltenek be az állattenyésztő gazdaságok takarmánybázisában. Ezek vetésterülete egy év alatt (a 2024/25-ös évtől a 2025/26-osig) 32 945 hektárról 35 187 hektárra nőtt. Növekedést mutat a tavaszi árpa is, amely 1850 hektárról 1900 hektárra emelkedett. A zab területe pedig látványosan bővült: a tavalyi 750 hektárral szemben idén már 1250 hektáron termesztik. Ezzel szemben a silókukorica vetésterülete csökkent, 3620 hektárról 3100 hektárra mérséklődött, miközben továbbra is fontos szereplője marad a takarmányellátásnak. A szemes kukorica termesztése enyhén visszaesett, amit a szakemberek elsősorban a vadkárokkal magyaráznak.

Nem viszik, mint a cukrot

A cukorrépa termesztése az elmúlt évhez képest szerény növekedést mutat – 56 hektárról 79 hektárra bővült –, ez azonban még mindig messze elmarad a tíz évvel ezelőtti mintegy 350 hektáros, illetve az 1990 előtti, ezer hektárt is meghaladó termőterülettől. A gazdák szerint a termesztési kedvet az alacsony felvásárlási ár és a magas termelési költség fogja vissza.

Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy tovább növekszik a bogyós gyümölcsök – elsősorban a málna, a fekete ribizli és az áfonya – termesztésére használt terület.

A 2025–2026-os évek adatait tekintve a megye teljes mezőgazdasági területe gyakorlatilag stagnál: 390 307 hektárról 390 194 hektárra módosult. A szántóterület is alig változott, 71 548 hektárról 71 366 hektárra csökkent. Ezzel szemben a természetes kaszálók kismértékű növekedést mutatnak, 179 341 hektárról 179 527 hektárra, míg a természetes legelők területe kissé visszaesett, 138 334 hektárról 138 205 hektárra.

Állattenyésztéshez alkalmazkodva

A mezőgazdasági igazgatóság szerint a növényállományok jelenlegi fejlettsége összességében kedvező. Az őszi búza és árpa kalászba szökött, a tavaszi gabonák intenzív növekedési szakaszba léptek, a kukorica és a cukorrépa fejlődése megfelelő ütemű, a burgonya pedig bokrosodási állapotban van. A gazdák jelenleg ápolási munkákat végeznek, valamint a gyomok, betegségek és kártevők ellen védekeznek.

A csapadékosabb időszakok miatt ugyanakkor már több növényvédelmi riasztást is kiadtak. A szakemberek figyelmeztetnek a hagymaperonoszpóra, az alma- és körtevarasodás, a lisztharmat, a gabonafélék levélbetegségei, valamint a burgonyavész fokozott fertőzési veszélyére.

A jelentés összegzése szerint a megye mezőgazdaságát elsősorban a gazdasági környezet alakítja. A vetésszerkezet egyre inkább az állattenyésztés igényeihez alkalmazkodik, a hagyományosan meghatározó burgonyatermesztés pedig tovább veszít jelentőségéből.