Az elkészült mesterterv ünnepélyes bemutatása alkalmából Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere köszöntötte a megjelenteket, az érintett községek elöljáróit, vízügyi szakembereket, szakcégek képviselőit.

– Ha nem oldjuk meg közösen és tudatosan a vízgazdálkodást, az éghajlatváltozás következtében a jövőnk kerül veszélybe. Ez a mesterterv az első lépés ahhoz, hogy fenntartható módon biztosítsuk a mezőgazdaság vízellátását – jelentette ki az elöljáró. – A most elkészült dokumentáció pontos képet ad arról, honnan nyerhetünk vizet, milyen öntözőrendszereket lehetne kiépíteni, és miként kapcsolódhatnak egymáshoz a térség települési. A dokumentum perspektívát mutat, hogy merre fejlődhet a térség vízgazdálkodása, ugyanakkor a terv önmagában kevés, csak akkor ér valamit, ha az érintett helyi önkormányzatok is akarnak lépni, és forrást rendelnek hozzá. Ez a mesterterv az első lépés afelé, hogy a vízgazdálkodást közösen, tudatosan és fenntartható módon oldjuk meg – nyomatékosította Madéfalva első embere.

A mestertervben szereplő információkról röviden Belényessy Sándor környezetmérnök, a PECTA cég képviselője adott tájékoztatást. Többek között megtudtuk, hogy a tervezők három víztározó létesítésével számolnak, amiket a Szeges-patak, a Vár-patak és az Olt vizével töltenének fel, részben gravitációsan, részben pedig szivattyúzással.

Miként portálunk már korábban is beszámolt róla (ITT és ITT), a tanulmány a felcsíki térség településeire – Csíkcsicsóra, Madéfalvára, Csíkrákosra, Göröcsfalvára, Szépvízre, Csíkszentmiklósra, Csíkborzsovára és Csíkpálfalvára – készült. A mesterterv egy tudományos alapokon nyugvó, átfogó vízgazdálkodási és öntözési koncepció, amely a régió mezőgazdasági jövőjét hivatott megalapozni. A kezdeményezést Madéfalva polgármestere, Szentes Csaba indította útjára a Középcsík Fejlesztési Társulás és a Csík LEADER Egyesület támogatásával. A munkába bevonták a térség több községének a vezetőit, a közbirtokosságokat, a gazdákat, valamint helyi és dél-tiroli szakembereket is. A projekt 2024 közepén indult, és határidőre el is készült a teljes dokumentáció. A vizsgálatok és tervek középpontjában közel 2800 hektárnyi mezőgazdasági terület állt – a Nagymező és a Kicsimező határrészek a gyimesi vasútvonal mentén –, amelyek a Csíki-medence legértékesebb, legjobb összefüggő termőterületeinek számítanak.