A Hazajáró útja valójában végtelen, mert a tizenöt éve kezdődött, s azóta több mint 400 részen átívelő sorozat ugyan véget ér a képernyőn, de a mögötte álló közösség és mozgalom tovább él – erről beszélt egy lapunknak korábban adott interjújában Moys Zoltán, a népszerű honismereti és turisztikai műsor rendezője, amikor pünkösdkor, Gyimesbükkön, az egyik utolsó epizód forgatásán beszélgettünk vele. Szavai most beigazolódni látszanak. 

Levágott filmkockák

A Hazajárók készítői néhány nappal ezelőtt sajnálattal számoltak be a közösségi médiá­ban arról, hogy nem tudják „méltó módon lezárni a történelmi hazánkat bemutató”, a magyarországi közmédián futó sorozatukat, miután az MTVA (a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, amely azóta a magyar közmédia átalakításának részeként július 26-i dátummal megszűnt, illetve beolvadt a jogutód szervezetbe – szerk. megj.) indoklás nélkül „nem kívánta meghosszabbítani vagy más módon fenntartani” a magazinműsor szerződését, ahogyan „az elszakított területeken élő magyar közösségek életét és megmaradásért folytatott küzdelmét bemutató Kárpát-medence című műsorét sem”. Az alkotók úgy vélik, munkájukkal kapcsolatosan üzenetértékű döntés született, hiszen a Prima Primissima és Magyar Örökség díjas sorozat a tervek szerint idén év végén amúgy is véget ért volna, összesen 440 epizóddal vált volna teljessé. Mint fogalmaztak, szerették volna „bejárni és bemutatni az egész történelmi Magyarországot, a Kárpát-medence valamennyi elszakított kisrégióját”, és ehhez mindössze már csak 11 rész hiányzott (eddig 429 rész került adásba).

A Hazajáró turisztikai-honismereti magazinműsor 2011-ben indult a Duna Televízión. A heti 26 perces anyagokat az MTVA megrendelésére a Dextramedia Kft. gyártotta. A cél a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeinek, történelmi emlékeinek és az ott élő magyarok mindennapjainak megismertetése volt. Egy adás általában a két szereplő egy-egy kistájon tett néhány napos túrájának, kirándulásának az összefoglalójából állt. 

Egy nap alatt összeadták négy epizód költségét

– A Hazajáró epizódjaiban soha semmilyen pártpolitikai véleményt nem fogalmaztunk meg

– mondta a Hargita Népének Moys Zoltán, a sorozat rendezője és a Kárpát-medence című műsor egyik producere.

– Az új magyar kormány által ideiglenesen kinevezett közmédia-vezetők mégis úgy döntöttek, nincs szükség folytatásra. Mi azonban úgy gondoljuk, még nagyobb erőbedobással dolgozunk küldetésünkön: a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítésén a honismeret és a turizmus eszközeivel. Erre az útra várunk útitársnak mindenkit, akinek fontos a magyar megmaradás, közös értékeink megőrzése és átörökítése egy olyan anyagelvű korban, amely mindent elsodorni törekszik, ami nemes és magasrendű. Ezért hirdettük meg vasárnap a gyűjtést, a közösségi finanszírozás lehetőségét. Örömmel számolhatok be arról, hogy a jelek szerint egy erdélyi település, a Kovászna megyei Gidófalva lakossága lehet az első olyan közösség, amelyik hozzájárul a Hazajárók egy következő epizódjának elkészítéséhez.

Moys Zoltán lapunknak hét­főn este azt mondta: mindössze huszonnégy óra telt el a meghirdetés óta, és máris óriási összefogást tapasztaltak. A gidófalviak mellett az ezret is meghaladta azok – elsősorban magánszemélyek – száma, akik szeretnének anyagi áldozatot hozni vagy tárgyi adománnyal, szállással segíteni a Hazajárók folytatását. Nem csupán a Kárpát-medence magyarok lakta területeiről, de a diaszpórából – Kárpátaljától egészen Ausztráliáig – reagáltak támogató módon a közösségi gyűjtés meghirdetésére. Az adományozók egyetlen nap alatt négy epizód megvalósításának lehetőségét teremtették meg a tizenegyből. A tizenegy epizód elkészítésének teljes gyártási költsége 22 millió forint (mintegy 320 ezer lej).

A rendező hozzátette, nagyon hálásak hűséges nézőiknek, akiktől rengeteg üzenetet és biztatást kapnak. Terveik szerint, amint a közösségi gyűjtés eredményeként készen állnak az újabb epizódok leforgatására, elvégzik a munkát. Az alábbi tájegységek vannak még soron: Besztercei-havasok, Gutin-hegység, Kőhát-hegység, Retyezát-hegység, Torockói-hegység, Káposztafalvi-karszt, Pieninek Nemzeti Park, Sóvári-hegység, Alacsony-Tátra, Magas-Tátra és Szilágyság.

– Ha sikerül egy-egy résznek megteremteni az anyagi hátterét, online formában tennénk közkinccsé az újabb elkészült alkotást. Ha ilyen módon befejezzük a 11 részt, azzal „lefedjük” a Kárpát-medencét. A sorozat ezzel véget ér, de biztosan mondhatom, tovább járjuk gyönyörű tájainkat és felvételeket is készítünk

– jelezte. 

Merre kanyarodik a műsorpolitika?

Moys Zoltán arról is beszélt: nem tudni, hogy a döntéshozók pótolják-e, és ha igen, mivel a megszüntetett műsorokat, egyáltalán születnek-e hasonló, a hagyományos értékekre koncentráló műsorok. 

– Mi nem saját magunk miatt aggódunk, mert őszinte leszek, ezeket a műsorokat nagyon áron alul készítettük, miközben a munkát szívügyünknek tekintettük. Ha mi piaci alapon működő cég lennénk, akkor teljesen más témákkal foglalkoztunk volna, de számunkra missziót jelentett az elszakított részek magyar életének bemutatása. A nézőket és azokat a témákat, közös ügyeinket sajnáljuk a legjobban, amelyeket ezután terveztünk volna felkarolni, bemutatni. Attól tartok, ezeknek ezután már nem lesz megfelelő nyilvánossága

– mondta.

Arra vonatkozóan, hogy a magyarországi közmédia milyen műsorpolitikával kívánja bemutatni a határon túli magyarság életét, kultúráját, lapunk kérdéseket küldött az MTVA Sajtóosztályának. Amint a válasz megérkezik, a témára még visszatérünk.