Püspöki vizitációt tartottak 1789-ben a kökösi unitárius egyházközség­ben. A feljegyzések szerint akkor két harang „lakott” a település unitárius templomának tornyában. A nagyobb harangot 1707-ben öntötték, amelyen a következő felirat állt: Venite, audite verba vitae – vagyis: Jöjjetek, hallgassátok az élet igéit. A vizitációs jegyzőkönyv a kisebb harangról is beszámol, amelyen ezt írta: „Öntetett anno 1601 Isten dicsőségére”. A feltételezések szerint ez a kisharang az egyik legrégebbi unitárius harang lehetett Háromszéken. 
– A nagyharangot 1849-ben, a magyar forradalom és szabadságharc idején a közösség hadi célokra ajánlotta fel, így Gábor Áron ágyúöntő műhelyében beolvasztották, és ágyút készítettek belőle. A kisebb harangot 1917-ben szintén hadi célokra rekvirálták – részletezte érdeklődésünkre Márton Edit, Kökös unitárius lelkésze.

Úgy véli, az, hogy a közösség a harangokat hadi célokra ajánlotta fel, azt is jelképezi, mennyire fontos volt számukra a hazaszeretet.
– A kökösi unitárius egyházközség jelenleg 177 lelket számlál. Ebben benne vannak a kisgyermekektől a legidősebb, 98 éves gyülekezeti tagig mindenki, és valóban nagyon aktív, lelkes közösségnek mondható. Március 15-én évről évre megemlékezünk az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. Ez számunkra nem csupán hagyomány, és nemcsak a külsőségekben mutatkozik meg, hanem valóban látható, hogy a kökösi emberek szívből, lelkesen emlékeznek és ünnepelnek. Minden megemlékezésünk mély és meghitt, és látszik, hogy egyházközségünk tagjai tisztelettel hajtanak fejet az elődök és a hősök emléke előtt – tette hozzá a lelkésznő.
A kökösi templomharang hangja 1849-ben ugyan elnémult, de története ma is él a közösség emlékezetében. A temp­lom kapuja fölött olvasható felirat pedig napjainkban is hívogat: „Jöjjetek, hallgassátok az élet igéit.”