A közgyűlés résztvevőit Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének elnöke köszöntötte. Azt követően Kelemen Hunor szövetségi elnök beszélt az elmúlt év sikereiről, kihívásairól és kudarcairól is. Úgy fogalmazott, ebben az évben a szövetség sok területen sikeres volt, ugyanakkor jelentős kudarcokkal is szembesült, és akadtak olyan helyzetek, amelyekre az RMDSZ-nek nem volt ráhatása. 

– Fontosnak tartom, hogy 35 év után is meg tudtuk őrizni azt az eszközt, amit a rendszerváltás után megalkottunk magunknak. Arra is büszkék lehetünk, hogy rajtunk is múlt, hogy Romániának ma nem George Simion az elnök. Másnap ezt még megköszönték, aztán elfelejtették, de a politika nem a hála műfaja. Elég régóta vagyok ebben a szakmában ahhoz, hogy tudjam: helyesen jártunk el, de a mindennapi köszönetet nem szabad várni

– mondta Kelemen Hunor. Megjegyezte: reméli, néhány év múlva arra is büszkék lehetünk, hogy az ország igazságosabbá és méltányosabbá vált, „mert a kormányzásnak ez lenne a feladata”. 

Takarékos kényszerek

Kelemen Hunor az ország gazdasági és költségvetési helyzetéről is beszélt. Rámutatott: amikor tavaly az RMDSZ átvette a pénzügyminisztérium vezetését, korántsem látszott, hogy a valódi költségvetési hiány jóval nagyobb a hivatalos adatoknál, kezdetben 8,4, majd 8,6 százalékos, végül közel 10 százalékos deficittel szembesültek. Mint mondta, a gazdaság visszaesett, és a korábbi kormány felelőtlen költekezése megingatta a befektetők bizalmát. Hangsúlyozta, hogy ebben a bizonytalan közegben az RMDSZ volt az egyetlen politikai erő, amely következetesen védte a magyar közösség intézményeit a magyar iskolák ügyétől – beleértve a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraalapítását – a közigazgatási átszervezés megakadályozásán át az ársapka fenntartásáig. Beszélt a speciális nyugdíjak átalakításáról, a parlament létszámcsökkentéséről és a készülő gazdaságélénkítő csomagról is, kiemelve: „a magyar közösség érdekei csak akkor érvényesülnek, ha az RMDSZ továbbra is határozottan képviseli őket”.
Kelemen Hunor évértékelője után Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Hajdu Gábor parlamenti képviselő és Be­cze István megyei tanácsos, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke is megtartotta beszámolóját. 

Feszes keretek

Korodi Attila polgármester beszámolójában úgy fogalmazott: Csíkszereda fejlődésének motorja továbbra is a helyi közösség és a vállalkozói szféra teljesítménye, miközben az állami forráskivonás és a bürokrácia komoly terheket ró a városra. Mint mondta, 2023 óta 70 millió lejjel – azaz 12 millió euróval – kapott kevesebbet a város a személyi jövedelemadó-átcsoportosítás miatt. 

– Ha a város gazdasága nem működik, kultúrában, oktatásban és sportban sem tudunk felülteljesíteni

– mutatott rá az elöljáró. Kiemelte a sport támogatásának fontosságát is, amelyet – mint mondta – a túlzottan szigorú jogszabályi környezet ellenére is a közösség, az anyaországi támogatók és a vállalkozók összefogása tesz lehetővé.

– Csíkszereda sportváros – ez cégérünk és közösségi erőnk forrása is

– mondta, hozzátéve: a megyeszékhely közel 30 versenysportágban van jelen. Rámutatott arra is, hogy a gazdasági partnerségek és a beruházások ösztönzése továbbra is kiemelt prioritás. A polgármester példaként említette azokat a cégeket, amelyek az utóbbi években „saját kockázatra” bővítettek vagy telepedtek meg a városban. 
Korodi Attila a sikerek közé sorolta a nagy infrastrukturális projekteket is, így többek között a felújítás alatt álló városházát, a művelődési házat és a Vigadót is. A polgármester a turizmus fejlesztését, a közösségi közlekedés megújítását és a térségi együttműködést a jövő kulcselemeinek tartja. Fontosnak nevezte az új technológiákhoz való alkalmazkodást is, rámutatott: Csíkszereda a mesterséges intelligencia egyik regionális tudásközpontjává válhat.

Csíkszereda mint a magyarság bástyája

A polgármester az erdélyi magyarság helyzetére is kitért, és Csíkszereda megőrző szerepét emelte ki: „Abban a Csíkszeredában hiszek, amely mindig is az erdélyi magyarság bástyája marad, mert ha mi elveszünk, mindenki elveszik.” Úgy fogalmazott, a város megtartó ereje regionális jelentőségű, ezért kiemelten fontos a fejlesztések folytatása, a fiatalok helyben tartása és a korszerű technológiák alkalmazása.

Közösségbomlasztó szélsőségesek 

Korodi figyelmeztetett a politikai szélsőségek jelentette kockázatokra is. Szerinte veszélyt jelenthet, ha a román szélsőjobboldal vagy más külső szereplők megpróbálják megbontani a többség–kisebbség közötti viszonyt. 
A polgármester zárásként rámutatott: a város 34 ezres közössége messze a romániai átlag fölött teljesít.

– A mi erőnk az, hogy mindenki – diák, nyugdíjas, sportoló, vállalkozó – többet tesz az asztalra, mint amit a számok indokolnának

– nyomatékosította Korodi Attila. 
A rendezvényen a városlakók közül néhány tucatnyian vettek részt, és a közgyűlés végén nem hangzottak el kérdések.