Országos szinten is gazdagnak számít a Vargyas-szoros denevérfaunája, ugyanis a Romániában élő 32 denevérfajból az elmúlt két évtizedben itt 19-et sikerült kimutatniuk a kutatóknak. A denevéreket tekintve a nagy egyedszám, a bőségesen rendelkezésre álló, jó táplálkozási feltételek és a megfelelő szálláshelyeket biztosító élőhelyek jellemzik a Vargyas-szorost, ahol évente több állományszámlálás is zajlik.

Denevérnász-monitoring

A barlangokat használó denevérfajok száma a párzási időszakban a legmagasabb, ilyenkor jelentős egyedszámban fordulnak meg e helyeken az erdőlakó fajok is. A denevérek násztevékenységét legutóbb az Orbán Balázs- és a Lócsűr-barlangnál denevérkutatók és önkéntesek monitorozták az országos denevérmonitoring-program részeként a Myotis Denevérvédelmi Csoport szervezésében, az Elveszett Világ Természetvédelmi Egyesülettel és a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségével partnerségben augusztus végén, 18. és 20. között. Korábban, február 11-én telelőállomány-számlálásra is sor került a szoros fontosabb barlangjaiban, közölték lapunkkal. 
Idén 11 denevérfaj egyedeit sikerült befogni, a Vargyas-szorosban eddig kimutatott fajok több mint felét. E tevékenységhez speciálisan a denevérek befogására kifejlesztett, úgynevezett függönyhálókat feszítenek ki a barlangok bejáratában, illetve a szűkebb helyeken húrcsapdákkal helyettesíthetik a hálókat. A legnagyobb példányszámban az Orbán Balázs-barlangban a nyár folyamán szülőkolóniákat alkotó közönséges, hegyesorrú és hosszúszárnyú denevéreket fogtak, de a listán voltak még olyan barlang- és épületlakó denevérfajok, mint a kis patkósorrú és a csonkafülű denevér, továbbá egy sor erdőlakó faj is, mint a nagyfülű, vízi, korai, kései, közönséges törpe- és a nyugati piszedenevér.

– Bár az épp esősre váltó időjárás nem volt a legkedvezőbb a denevérek násztevékenységének, mégis találkozhattunk olyan ritka és európai szinten veszélyeztetett fajokkal, mint a pisze-, a nagyfülű és a csonkafülű denevér, melyek akár több tíz kilométeres távolságokból is érkezhettek a nászhelyeikre. Ezek mind nagy természeti értéket képviselnek a rezidens kolóniaalkotó fajok állományai mellett

– hangsúlyozták a kutatók.

Fontos az élőhelyek védelme

A Vargyas-szorosban található közönséges–hegyesorrú–hosszú­­szárnyú denevér szülőkolónia a 2000 fölötti egyedszámával országos szinten is jelentősnek számít, hasonlóképpen jelentősek a közönséges–hegyesorrú és a kis patkósdenevér telelőkolóniái is. Ezek fennmaradása nagymértékben függ a Dél-Hargita- és a Persány- hegység erdős élőhelyeinek természeti állapotától, illetve a szálláshelyeik zavartalanságától, mondták a kutatók.

– Elsősorban a zavarás, ritkábban a vandalizmus jelent problémát, ami veszélyeztetheti a szülőkolóniákban a szaporulat túlélését, a telelőkolóniákban pedig az oktalanul felébresztett egyedek pusztulásához vezethet. A konfliktusok zömében a denevérek szálláshelyéül szolgáló barlangrészek kritikus időszakokban való látogatásából, illetve a barlanglátogatási szabályzat előírásainak be nem tartásából adódnak

– közölték.
A denevérek és a barlangi élőhelyek védelme érdekében a természetvédelmi hatóságok lezárták az Orbán Balázs-barlang belső részeit, amelyek egy sor feltétel betartása mellett, esetenként hatósági felügyelettel látogathatók. Ugyanakkor a kutatók felhívják a figyelmet, hogy a barlang bármely szakaszán tilos megzavarni a denevéregyedek és a kolóniák nyugalmát. A denevérek pihenőhelyeinél kerülendő a hangoskodás, a lámpákkal való megvilágítás és vakus fotózás, különösképpen, ha telelő denevéregyedekről van szó. 

– A hozzáférhető denevéreket tilos megérinteni, ugyanis ez káros lehet a denevérre, de az esetleg harapást elszenvedő turistára nézve is. Ugyanakkor nem utolsósorban tilos a tűzrakás a barlangok bejáratánál, ugyanis a barlangba hatoló füst végzetes lehet a bent tartózkodó élőlényekre

– hívják fel a figyelmet.