A Fenek rétláp keresgélése közben kettős érzés volt bennem: milyen jó, hogy még ennyire vad ez a hely, ahol a kiránduló megélheti, hogy csak ő van, meg a természet; másrészt, ha ki lenne építve pallókkal, ösvényekkel, ki lenne jelölve tájékoztató táblákkal, sokkal többen felkereshetnék. A Gyergyói-medence egyik különleges látványossága ez, botanikai és faunisztikai szempontból kiemelkedően értékes terület, természetesen védett, de hogy ez a valóságban mennyire valósul meg, nem lévén szakember, megítélni nem tudom.

Mindfulness a réten

A Fenek (bizonyos forrásokban Fenék) rétláp úgy két kilométerre van Vaslábtól, a falu déli részén kell eltérni a Maros irányába. A mintegy 40 hektáron elterülő vizes, nedves, tőzeges mező az itt még kölyök Maros jobb és bal partján alakult ki hihetetlenül gazdag és egyedi növényvilággal, ideális élőhelyet biztosítva ritka madaraknak, rovaroknak és egyéb állatfajoknak. A helyiek figyelmeztettek, hogy medve is jár, így – a szokásos módon – igyekeztünk zajosan járkálni. A rezervátum a Maros, a Szenéte és a Nagyponk patakok által határolt területen alakult ki, a tőzeg vastagsága a 2-3 métert is eléri. Olyan növényi ritkaságok nyílnak itt, mint a pünkösdi rózsa, avagy zergeboglár, a mocsári ibolya, szibériai nőszirom, jogaros kakastaréj (csak messziről sikerült megfigyelni, mert a mocsaras talaj miatt megközelítését nem mertem bevállalni), hosszúlevelű csillaghúr vagy a fekete ökörfark­kóró. A viszonylag nagy területen segít a tájékozódásban, hogy átszeli egy, ma már alig használt vasúti szárnyvonal, amely a gyergyóújfalvi kőbányáig visz. Annak, aki szereti az ipari emlékeket, különleges látványt nyújt, amikor feltűnik egy rozsdás vashíd a vad és buja természetben… Egyébként csak úgy el kell veszni a tájban (csak ne papucsban jöjjünk ide), és biztos, hogy találunk különleges virágokat, szedegethetünk szamócát, miközben a madárdalt hallgatjuk. Talán épp a majdnem érintetlensége miatt, igazi madárparadicsom ez a hely, és kivételesen erre egy tábla is felhívja a figyelmet – de nem itt, hanem a községháza mellett. Olyan ritkaságokat lehet is megfigyelni, mint a békászó sas, darázsölyv, tövisszúró gébics, karmazsinpirók és a réti tücsökmadár.

Hűvös, sötét, vad csobogás

Miután a párás melegben beteltünk a rétláp csodáival, célba vettük Vasláb környékének másik, immár ismertebb látványosságát, a Súgó-barlangot. Ezt már táblák is jelölik, a Heveder falurészen áthaladva, jól járható úton, lélegzetelállítóan gyönyörű havasi tájban néhány kilométer megtétele után jutunk el a barlangot körbevevő természetvédelmi terület határáig. A Súgó-barlang a Gyergyói-havasok 1566 méter magas tömbjének, a Siposkőnek a déli lábánál található. A barlangrendszer a Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja, és mérete folytán (járatainak összeadott hossza 1012 méter) megyénk második ilyen jellegű látványossága az Almási- vagy Orbán Balázs-barlang után.

Az erdészeti útról mere­dek kaptató visz fel a kis bar­langászházig, ahol délutánig min­dig van egy szolgálatos he­gyimentő, mert csak vezetővel látogatható a föld alatti világ (a program 10-től 16 óráig tart, az utolsó túra 15 órakor indul). Pazar barlangi képződményeket lehet bent látni, sztalagmitokat, sztalaktitokat, azaz álló- és függőcseppköveket, oszlopokat, borsócseppkövet, a titokzatos csodavilágot a termek neve is fokozza: Nyerges pagoda, Buzogány-terem, Elveszett világ stb.

A barlangnak több szintje van, az alsó még aktív, azaz a patak jelenleg is végzi oldó munkáját, és hihetetlenül látványos (ráadásul finom!) a sziklák közül előbukkanó kristálytiszta víz. Ritka növények a környéken is nyílnak, nagy szerencsénkre épp ottjártunkkor virágzott térségünk egyik legszebb kincse, a boldogasszony papucsa.

Végül egy javaslat: bokát jól tartó, vízálló cipőben érdemes menni, ha felfedeznék Vasláb környékét, ha pedig a barlangba is bemennének, legyen Önöknél egy réteg vastagabb ruha. Nálunk nem volt…