Ezt érdemes tudni az uniós ellátásról

Az Európai Unió tagországaiban a hazai egészségbiztosítással rendelkezők is hozzáférhetnek bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz, annak függvényében, hogy sürgősségi ellátást, tervezett kezelést vagy tartós külföldi tartózkodás esetén egészségügyi ellátást igényelnek. Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője elmagyarázza, milyen esetekben használható az Európai Egészségbiztosítási Kártya.

Vlaicu Lajos
Ezt érdemes tudni az uniós ellátásról
Európai Egészségbiztosítási Kártya. Jó útitárs – inkább ne kelljen, de megléte sok nehézségtől kímél meg külföldön Fotó: Veres Nándor

Nagyon sok hazai biztosított utazik, dolgozik, telepedik le ideiglenesen vagy véglegesen valamely másik európai országban, ezért felmerül a kérdés: mi történik, ha külföldön orvosi ellátásra van szüksége? Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az Európai Unió szociális biztonsági szabályai több lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Romániában egészségbiztosítással rendelkező személyek más tagállamokban is jogosultak legyenek egészségügyi szolgáltatásokra. Az azonban nem mindegy, hogy sürgősségi ellátásról, tervezett kezelésről vagy tartós külföldi tartózkodásról van szó.

Európai Egészségbiztosítási Kártya – váratlan helyzetekre

Amint a vezérigazgató kiemelte: a legismertebb és legkézenfekvőbb lehetőség az Európai Egészségbiztosítási Kártya (CARD EU), amely ideiglenes külföldi tartózkodás során biztosít hozzáférést a szükségessé váló egészségügyi ellátáshoz. A kártya baleset, hirtelen megbetegedés vagy olyan kezelés esetén használható, amelyet nem lehet a hazautazásig halasztani. Fontos tudni, hogy nem a tervezett gyógykezelések finanszírozására szolgál, és nem helyettesíti az utasbiztosítást sem.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


– Az ellátást mindig a fogadó ország szabályai szerint nyújtják. Ez azt jelenti, hogy ha az adott ország biztosítottjai bizonyos szolgáltatásokért önrészt fizetnek, ugyanaz a kötelezettség a romániai biztosítottat is terheli

– tette hozzá Karda István, felhívva a figyelmet arra, hogy ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyával, az országos egészségbiztosító pénztár ideiglenes kártyahelyettesítő igazolást is kiállíthat kérésre, ez a dokumentum ugyanazokat a jogosultságokat biztosítja, mint a kártya.

Mi történik, ha a kártyát nem fogadják el?
 
Előfordulhat, hogy egy külföldi egészségügyi szolgáltató nem fogadja el sem az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, sem a helyettesítő igazolást. Ilyenkor a beteg kell fizesse az ellátás költségeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiadás véglegesen az ő pénztárcáját terheli. A költségek ugyanis a megfelelő számlák és orvosi dokumentumok benyújtásával utólag visszaigényelhetők az illetékes hazai egészségbiztosítási pénztártól.

S1 nyomtatvány a külföldön élőknek

Azok a személyek – különösen a nyugdíjasok –, akik más uniós tagállamba helyezik át állandó lakhelyüket, ún. S1 nyomtatványt igényelhetnek. Ez lehetővé teszi, hogy a biztosított a lakóhelye szerinti ország egészségügyi rendszerében ugyanazokra az ellátásokra legyen jogosult, mint az adott ország saját biztosítottjai. Az egészségügyi szolgáltatások költségeit a két ország illetékes egészségbiztosítási intézményei számolják el egymás között, így a biztosítottat a finanszírozás nem érinti, mondta az igazgató.

Ezt érdemes tudni az uniós ellátásról

Tervezett külföldi kezelés: kétféle lehetőség

Ha a beteg előre megtervezett egészségügyi beavatkozást szeretne külföldön elvégeztetni, két különböző lehetőség áll rendelkezésére. Az elsőt a 2014/304-es kormányhatározat szabályozza, amely az Európai Unió határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvét ülteti át a hazai jogrendbe.

– Ennek alapján a biztosított dönthet úgy, hogy egy itthon is igénybe vehető kezelést egy másik uniós tagállamban végeztet el. A kezelés költségeit ebben az esetben először saját maga fizeti ki, majd kérheti azok részleges vagy teljes megtérítését az egészségbiztosítási pénztártól

– mondta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.

– A költségtérítés feltétele, hogy a kezelést hazai, az egészségbiztosítóval szerződéses kapcsolatban álló szakorvos javasolja. Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy a visszatérítés az itthon alkalmazott elszámolási tarifák alapján történik, amelyek jellemzően alacsonyabbak a külföldi szolgáltatók által felszámított díjaknál.

S2 nyomtatvány, amikor a sürgősség a döntő

Az ún. S2 nyomtatvány akkor vehető igénybe, ha a szükséges kezelés ugyan az országban is elérhető, de orvosi szempontból indokolt határidőn belül nem biztosítható. Amennyiben az S2 nyomtatványt kiállítják, a kezelés költségeit a hazai egészségbiztosítási rendszer közvetlenül számolja el a külföldi egészségügyi szolgáltatóval, így a betegnek nem kell előre kifizetnie a beavatkozás teljes összegét. Az S2 engedélyezése azonban szigorú orvosi és adminisztratív feltételekhez kötött, ezért minden esetben egyedi elbírálás alapján történik.

Érdemes előre tájékozódni

– Az uniós szabályozás számos lehetőséget biztosít a hazai biztosított személyek számára, hogy külföldön is hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor minden lehetőség eltérő feltételekhez kötött, ezért nem mindegy, hogy sürgősségi ellátásról, külföldi letelepedésről vagy előre tervezett kezelésről van szó. A kellemetlen meglepetések és a jelentős anyagi kiadások elkerülése érdekében célszerű még az utazás vagy a kezelés megszervezése előtt felkeresni az illetékes egészségbiztosítási pénztárt, és tájékozódni arról, hogy az adott esetben melyik uniós szabályozás alkalmazható, illetve milyen dokumentumok szükségesek az ellátás igénybevételéhez

– húzta alá a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!