A fejőgép fontos eszköz, de önmagában nem garantálja a jó minőséget: a megfelelő higiénia, a tiszta környezet, az egészséges állomány és a gondos takarmányozás egyaránt meghatározó – mutatott rá a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által szervezett Böjti Csemege – Kárpát-medencei Sajtmustra keretében megtartott szakmai előadás-sorozatában Kastal László. A Vidékfejlesztés Gyergyószentmiklós Egyesület vezetője szerint a minőségi tej előállítása a tartási körülményekkel kezdődik: a jól szellőző istálló, a tiszta ivóvíz, a kényelmes fekvőhely és a megfelelő állategészségügyi felügyelet mind feltételei a biztonságos tejtermeléshez. Az elhanyagolt környezet és a nem megfelelő fejési gyakorlat viszont könnyen tőgybetegségekhez vezethet, ami közvetlenül rontja a tej minőségét.

Kiemelt szerepe van továbbá a fejés előtti előkészítésnek. Az előfejés nemcsak a tej minőségét javítja, hanem segít időben felismerni az esetleges tőgygyulladást. A tiszta kéz, a megtisztított tőgy, az egyszer használatos törlőkendők alkalmazása, valamint a fejőberendezés és a tejtároló eszközök megfelelő tisztán tartása alapvető követelmény. A frissen lefejt tej gyors lehűtése szintén kulcsfontosságú, különösen sajtkészítés esetén, ahol a bakteriológiai minőség meghatározó.

A fejőgépek műszaki beállításait illetően a vákuumrendszer stabil működése alapfeltétel. Az ideális üzemi vákuum 40–50 kPa (kilopascal) között van, míg a pulzátor percenként 50–65 ütemmel működik megfelelően. A túl gyors fejés ugyan rövid távon időt takaríthat meg, de hosszabb távon károsíthatja a tőgyet, ami termeléscsökkenéshez és egészségi problémákhoz vezethet.

A fejőgépek hosszú élettartamához elengedhetetlen a rendszer alkatrészeinek rendszeres és megfelelő karbantartása. Például a gumibetétek és a tejjel érintkező elemek rendszeres cseréje kiemelt fontosságú, hiszen ezek közvetlenül befolyásolják a higiéniai állapotot. Az átmosott, de nem megfelelően szárított alkatrészekben könnyen elszaporodhatnak a baktériumok, ezért a mosás után mindent alaposan ki kell csöpögtetni és megszárítani. A tisztítás tehát kiemelten fontos: a fejés után azonnal szükséges a testmeleg vízzel történő öblítés, majd lúgos és savas tisztítással kell eltávolítani a szennyeződéseket. A nem megfelelően tisztított rendszer nemcsak a tej minőségét rontja, hanem a feldolgozás során is problémákat okozhat.

Kastal László rámutatott a karbantartási folyamatban napi, heti és havi ellenőrzésekből álló feladatokra is. Például érdemes naponta ellenőrizni a vákuumszintet, hetente a gumirészeket, míg az olajszint ellenőrzése elégséges egyszer egy hónapban. Ugyanakkor fontos még a csövek tisztítása, a szűrők cseréje, melyek mind hozzájárulnak a berendezés hosszú élettartamához. Tapasztalata szerint számos gond abból adódik, hogy a gazdák nem kapnak elegendő gyakorlati útmutatást a fejőgépek helyes használatához.

A szakember konklúzióként hangsúlyozta: a jó minőségű tej előállítása következetes napi munkát igényel. A fejést naponta, azonos időben, higiénikus körülmények között kell elvégezni, mert csak így biztosítható a megbízható és magas minőségű alapanyag. A megfelelően karbantartott fejőgép nemcsak megkönnyíti a gazdák munkáját, hanem hozzájárul a biztonságos, magas minőségű tejtermékek előállításához is.