Japán sztrájkba kezdtek tegnap a Sanitas Szakszervezeti Szövetség tagjai az ország kórházaiban és szociális ellátó intézményeiben: az alkalmazottak fehér karszalagot viseltek tiltakozásuk jeléül. A szakszervezet figyelmeztette a hatóságokat, és közölte, hogy általános sztrájkhoz is folyamodhat, ha továbbra sem veszik figyelembe a bérezéssel meg a dolgozók jogaival kapcsolatos követeléseit.

„Elkezdődött a japán sztrájk. Az egészségügyi és szociális dolgozók bemennek dolgozni. Gondoznak, műtenek, életeket mentenek. És viselik a Sanitas-karszalagot. (...) A munka nem áll le. De az üzenet egyértelmű: »Ne csökkentsétek a bérünket!« 120 ezren vagyunk, összefogtunk. (...) Június 9-től fehér szalagot viselünk tiltakozásként az új bértörvénytervezet ellen” – írták a szakszervezeti képviselők Facebook-bejegyzésükben.

Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei elnöke a Hargita Népének elmondta: a szakszervezet egyik alapvető kifogása, hogy a bérek számításának alapjául szolgáló referenciaértéket túl alacsonyan határoznák meg. A szakszervezet azt szeretné, hogy ez az összeg 4325 lej legyen, míg a nyilvánosságra került tervezet ennél alacsonyabb értékkel számol. Hozzáfűzte: az új bérezési törvénytervezet előírásai nemcsak az egészségügyet érintik hátrányosan, hanem a szociális ellátásban dolgozókat és általában a közalkalmazottakat is. A Sanitas emellett a bérszorzók felülvizsgálatát, valamint azt is követeli, hogy a műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzetet az egészségügyi dolgozókéval azonos bérezési kategóriába sorolják.

Nem fogadják el a módosításokat

Nyulas Emma szerint a tervezet számos olyan változtatást tartalmaz, amely kedvezőtlenül érintené az egészségügyi és szociális dolgozókat. A jelenlegi formájában megszüntetné a régóta létező 15 százalékos műszakpótlékot, a hétvégi munkáért járó 100 százalékos pótlék helyett pedig csak 10 százalékos pótlékot biztosítana. Emellett átalakítaná a munkakörülményekért járó pótlékok rendszerét is.

Elmondása szerint a tervezet négy kategóriába sorolná a munkahelyeket, és a munkakörülmények nehézsége alapján differenciált pótlékokat vezetne be, amelyek 50 százaléktól egészen 5 százalékig terjednének. A Sanitas ezt nem tartja elfogadhatónak, mert álláspontja szerint a kórházban vagy szociális intézményben dolgozó alkalmazottak felelőssége mindenütt jelentős, ezért a bérezésnek és a pótlékrendszernek is ezt kellene tükröznie.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett, hogy a mostani törvénytervezet a jelenlegi, 153-as számú bérezési törvényt váltaná fel. Szerinte azonban a nyilvánosságra került javaslatcsomag nem előrelépést, hanem visszalépést jelentene. Hozzáfűzte, a többször módosított 153-as törvény sem volt jó, és az új tervezet sem az.

Aggódnak a politikai bizonytalanság miatt

Nyulas Emma szerint a szakszervezet által korábban kidolgozott javaslatokhoz képest a nyilvánosságra került tervezet visszalépést jelent. Úgy látja, hogy legfeljebb néhány dolgozói csoport járna valamivel jobban, a többség viszont rosszabbul. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a jelenlegi politikai bizonytalanság is zavarja őket. Szerinte addig nem lehet biztosan megmondani, milyen bérezési rendszert ültetnek gyakorlatba, amíg nincs új kormány, új miniszterelnök, egészségügyi miniszter és munkaügyi miniszter, akik hajlandók döntéseket hozni és tárgyalni a szakszervezetekkel.

Nincs, akivel tárgyalhatnának

Mint részletezte, a Sanitas vezetői az elmúlt napokban többször is egyeztettek, kidolgozták a javaslataikat és felkészültek a tárgyalásokra, de jelenleg patthelyzet alakult ki, mert nincs olyan döntéshozó, akivel érdemi megállapodást tudnának kötni. Az ügyvivő kormány nem vállalhat hosszú távú kötelezettségeket, ezért a szakszervezet úgy érzi, hogy nincs érdemi tárgyalópartnere. Nyulas Emma „nagyon rossznak” nevezte a törvénytervezetet, amely szerinte „visszafelé visz”. Úgy látja, hogy ha a végleges jogszabály inkább azokból a szakmai javaslatokból épülne fel, amelyeket a szakszervezeti és szakmai szervezetek korábban kidolgoztak, akkor ugyan nem következne be jelentős béremelés, de legalább nem romlana a dolgozók helyzete.

Kifejtette, hogy a jelenlegi tervezet törvényerőre jutását azért akarják megakadályozni, mert ebben a formájában – ha elfogadják – az orvosok, az asszisztensek és gyakorlatilag minden egészségügyi dolgozó rosszabb helyzetbe kerülne. Ugyanakkor reménykedik abban, hogy az új kormány felállása után lesz lehetőségük újrakezdeni a tárgyalásokat, és a szakszervezet érvei meghallgatásra találnak.

Súlyos munkaerőhiány

Nyulas Emma beszélt az egészségügy és a szociális ellátás általános helyzetéről is. Elmondása szerint mindkét ágazatban súlyos munkaerőhiány van, az alkalmazottak túlterheltek, nagy rajtuk a nyomás, és sokaknál láthatók a kiégés tünetei. Szerinte sok dolgozó a szabadságát sem tudja rendesen kivenni. Ebben a helyzetben az új törvénytervezet további bizonytalanságot okozhat és pszichés terhelést róhat az egészségügyben dolgozók vállára. Dakó Éva, a CNSLR–Frăția Országos Szabad Szakszervezetek Konföderációjának Hargita megyei vezetője az Informația Harghitei című román nyelvű lapnak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: egy esetleges általános sztrájk megszervezését éppen a súlyos munkaerőhiány és az ellátás folyamatosságának biztosítása nehezíti.