Nem az a kérdés, hogy meg akarjuk-e venni, hanem hogy megengedhetjük-e magunknak – fogalmazott érdeklődésünkre az egyik ANL-lakás bérlője, amikor tegnap a Nagyrét utcában és a Pacsirta sétányon jártunk, az ottani ifjúsági lakásokban élőket kérdezve, milyennek látják a sok érintett által rég várt és most elérhetővé váló lehetőséget. Tájékozott, minden részletet ismerőkkel és felületes információkkal rendelkezőkkel egyaránt beszélgettünk, amire a magyarázat az lehet, hogy – mint közölték – a városházi ügyintézők időponthoz kötött személyes találkozókon magyarázzák el a tudnivalókat és adják át az információkat azoknak, akik március 2-től kezdődően benyújtották lakásvásárlási igénylési iratcsomójukat.

Egyszer van Csíkban panelvásár

Lapunk tavaly december elején írt arról, hogy idén tavasszal elkezdődik Csíkszeredában a Nagyrét utcában 80, a Pacsirta sétányon összesen 72, többségükben másfél, illetve kétszobás, előbbi helyszínen háromszobás, az Országos Lakásügynökség által a 2000-es évek végén felépített tömbházakban lévő ifjúsági bérlakások értékesítési folyamata. Arról, hogy ezeket az ún. ANL-lakásokat megvásárolhassák a bennük lakó bérlők, az önkormányzat még 2024 júniusában döntött a 158-as számú tanácshatározat révén. A folyamat elhúzódását akkor a városháza azzal magyarázta, hogy a lakások értékesítési árát kiszámoló bonyolult számítógépes programot még nem vette át az önkormányzat. Ezen a téren azóta előrelépés történt, hiszen lapunk úgy tudja, több érintett már kézhez kapta az eladási árat tartalmazó dokumentumot. Fontos megjegyezni, hogy ezek a lakások nem a szabadpiacra kerülnek: eladásuk szigorú kritériumokhoz kötött – ezeket bővebben a 2024/158-as tanácshatározat melléklete tárgyalja, és korábbi cikkünkben kitértünk rájuk –, például a lakást csakis annak bérlője vásárolhatja meg, olyan esetben, ha nincs tulajdonában más lakóingatlan, illetve ha a háztartásban az egy személyre eső nettó jövedelem nem haladja meg az országos nettó átlagbér kétszeresét, és még más feltételek is vannak. 

Mennyibe kerül egy ANL-lakás?

Több tényező is kihat arra, hogy mennyiért lehet megvásárolni egy ifjúsági lakást: ilyen annak mérete, kora, a befektetés megtérülési rátája – vagyis hogy mekkora összeget fizettek be az Országos Lakásügynökségnek a lakásra –, az Országos Statisztikai Intézet által az adott ingatlan használatba adásától az eladásáig terjedő időszakra megállapított inflációs ráta és egyéb faktorok. Így gyakorlatilag mindegyik ingatlannak saját, egyedi ára van. Az ársávot azonban igyekeztünk megállapítani. 
A Pacsirta sétányon található egyik, 2003-ban épült, 48 négyzetméteres, két szoba-konyhás lakás ára az általunk látott dokumentum szerint valamivel több mint 37 ezer euró. Bérlője érdeklődésünkre azt mondta, már több hitelintézetnél is járt, jelenleg azt fontolgatja, milyen hitelkonstrukcióban vásárolja meg az ingatlant. 
Egy másik, 55 négyzetméteres lakás bérlője azt közölte, a vételár esetében valamivel több mint 38 ezer euró. Ő azt mondta, számára nem egyértelmű, milyen tényezők alapján állapították meg az összeget, de nem is nagyon törődik vele, mert az árat kedvezőnek látja. 
– Én mindenképp meg szeretném venni a lakást. Szerintem ez egy jó lehetőség, mert a piacon ezekhez képest jóval drágábban lehet ingatlanhoz jutni. Így viszont elérhetőbb – jelentette ki. 
Egy harmadik, szintén a Pacsirta sétányon lakó személy lapunknak azt mondta, a vételár a lakására 33 ezer euró. Ő azt nehezményezte, számára nem világos, milyen arányban vagy milyen időszakra számolták be a korábbi évek során kifizetett bérleti díjat.
– A már befizetett bérleti díjak csak korlátozott mértékben jelennek meg a végösszegben: a levonás mindössze mintegy 6500 lej, ami a teljes bérköltséghez viszonyítva viszonylag alacsony – állította. 
A Nagyrét utcában ennél valamivel magasabb összegekről beszélnek. Az egyik 2008-ban épült, 78 négyzetméteres lakás bérlője valamivel több mint 43 ezer eurós árról számolt be, érdeklődésünkre egy másik ott lakó is közel azonos összeget említett. 
– Nekünk 43 ezer eurós árat mondtak, ami magasabb, mint amire korábban számítottunk, és még mérlegeljük, hogy élünk-e a vásárlás lehetőségével. Több banktól is érdeklődtünk hitelfelvétel iránt, mert szeretjük a lakást – fejtette ki a hölgy, hozzátéve, hogy a belső felújítás miatt is örülne, ha a sajátja lenne a lakás, mert amíg bérlők, addig még a parkettát sem cserélhetik ki, pedig a lakásra már ráférne a tatarozás. 
Egy másik bérlő esetében valamivel több mint 41 ezer euró a vételár, és úgy véli, teljesen elfogadható ahhoz képest, hogy milyen árak vannak a csíkszeredai ingatlanpiacon. Úgy fogalmazott, ennek duplájáért tudna hasonló ingatlanhoz jutni a városban. 
– Úgy gondolom, ez egy jó lehetőség, viszont nem feltétlenül sietek a vásárlással, személy szerint bízom abban, hogy a későbbiekben csökken az infláció, mert nem lehet mindig egyre csak rosszabb – vélekedett.
Egy harmadik megszólaló azt mondta, ő érti a számítást, reálisnak is tartja, de sokallja az árat. 
– Sokan gondolkodnak rajta, de sokakat meg is lepett, hogy ennyire drága, és bizony meg kell gondoljuk, merjünk-e kölcsönt felvenni a mai helyzetben. Nehezen látom a kiutat, pedig szeretnénk ezt a lépést megtenni – mondta a bérlő.

A városháza foglaltat jelez

Részletesebb információkért, pontos vételárakért és azok megállapításának módszertanáért a városházához fordultunk. Először Szikszai Tamás helyi önkormányzati képviselőt kerestük meg, mivel a 2024/158-as tanácshatározat őt nevezi meg az ANL-lakások vásárlási igényléseit elemző bizottságban a helyi önkormányzat képviselőjeként. Ő először egy, a procedúrában dolgozó városházi alkalmazotthoz irányított, akivel nem sikerült felvenni a kapcsolatot, ezt követően pedig Dósa Szilárd városmenedzserhez, ő azonban nem reagált megkeresésünkre. Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre közölte: jelenleg a dokumentumok összegyűjtése zajlik. A részletekkel kapcsolatos kérdéseinkre cikkünk megírásáig nem kaptunk választ, amint megérkezik a tájékoztatás, visszatérünk a témára.