Fontos kérdés: hol állnak a világrangsorban a romániai, akár magyar nyelvű oktatást is kínáló egyetemeink, és hova érdemes ma jelentkeznie egy fiatalnak itthon? Mielőtt elvesznénk a helyezésekben, jó tisztázni a kontextust: a brit elemzők világszerte több mint ötezer felsőoktatási intézményt világítanak át, és a szigorú szűrés után végül a legjobb 1500+ egyetemet rangsorolják név szerint.

Aki bekerül a bűvös „top 1000”-be, az a világ abszolút elitjéhez, a felső néhány százalékhoz tartozik. Románia problémája itt gyökerezik: a több mint 1500 rangsorolt egyetem közé idén már csak nyolc hazai intézmény fért el, ez kettővel kevesebb, mint a tavaly, két évvel ezelőtt pedig még tizenhárom romániai egyetem szerepelt a listán. Az elit kategóriát jelentő első ezres mezőnyben pedig mindössze két hazai egyetem tudott megkapaszkodni.

Mi dönt a helyezésről? 

De mi alapján dől el, hogy ki számít elitintézménynek? A QS szakemberei súlyozott, kilenc mutatóból álló rendszer alapján pontoznak. A rangsor összeállításakor górcső alá veszik az akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélést, a diplomások elhelyezkedési mutatóit, a kutatások idézettségét, az oktatók és a hallgatók számszerű arányát, a nemzetközi oktatók arányát, a külföldi hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, valamint a modern elvárásoknak megfelelően a fenntarthatóságot is.

A dobogósok

Érdemes megnézni, kik diktálják a tempót a világ élvonalában. A topuniversities.com honlapon böngészhető lista szerint a globális rangsort – egyébként tizenhárom éve töretlenül – az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, a második helyet a brit Imperial College London szerezte meg, a dobogó harmadik fokára az Oxfordi Egyetem állhatott.

Ha csak az európai kontinenst nézzük, a sorrend némileg módosul: Európa abszolút bajnoka az Imperial College London, a második az Oxfordi Egyetem, a harmadik helyet a svájci ETH Zürich kapta meg.

Bukarest vezet, Kolozsvár követi

A romániai belső versenyt továbbra is a Bukaresti Egyetem vezeti, a világviszonylatban a 801–850-es helyezési sávban. Erdély és a hazai magyar nyelvű felsőoktatás legfőbb bástyája, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) követi a fővárosit a 851–900-as sávban.

Van azonban egy aggasztó részlet: míg a tavaly a bukaresti és a kolozsvári egyetem még fej fej mellett, egyazon sávban osztozott a hazai trónon, a friss adatok szerint a BBTE sokkal nagyobb mértékben veszített a pozíciójából és csúszott vissza, mint fővárosi riválisa. Bár a BBTE nemzetközi kutatóhálózatai még erősek, ez a hirtelen törés jelzi, hogy a kolozsvári falak mögött is komoly finanszírozási és strukturális gondok lehetnek.

Ha a top 1000-es mezőnyből kilépünk a tágabb rangsorra, Románia további hat egyetemmel képviselteti magát. A középmezőnyben, az 1201–1400-as sávban találjuk a Temesvári Nyugati Tudományegyetemet, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetemet, valamint a Bukaresti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (Poli­tehnica). A hivatalos rangsor romániai listáját végül három olyan intézmény zárja, amely az 1401 feletti sávba került be: a Brassói Erdélyi Egyetem (Transilvania), a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem, valamint a Kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN).

A mamutok versenye

Hiányolhatjuk a listáról az erdélyi magyarság másik fontos pillérét, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A brit rangsor azonban szigorú belépési küszöbökhöz – hatalmas hallgatói létszámhoz és óriási nemzetközi kutatási volumenhez – köti a vizsgálatot. A kisebb, regionális és specifikus feladatot ellátó magánegyetemek, mint például a Sapientia vagy a Partiumi Keresztény Egyetem, méretükből adódóan nem tudnak labdába rúgni ezen a globális pályán, de ez nem a képzésük minőségét, hanem a nemzetközi mamutintézményekre szabott módszertan korlátait jelzi.

A szomszédok gyűrűjében

Ha szétnézünk régiónkban, Romániát a környező, szintén uniós tagállamok mindegyike lepipálja. Bár ezen országok lakossága töredéke a miénknek, mindegyikük fel tud mutatni legalább egy olyan egyetemet, amely jóval előkelőbb helyen áll a világban, mint a romániai listavezető.

Míg nálunk mindössze két egyetem van a top 1000-ben, addig Csehországnak hét, Lengyel- és Magyarországnak öt-öt, de még Litvániának is négy olyan egyeteme van, amely látványosan megelőzi a legjobb hazai intézményeket.

Ami az öt top 1000-es egyetemmel büszkélkedő Magyarországot illeti – amely sok erdélyi magyar diák számára jelent közvetlen alternatívát –, a mostani mérleg ott is vegyes képet mutat. A tíz rangsorolt magyar egyetemből hat lejjebb csúszott, három tartotta a pozícióját, és csupán egy lépett előre. A magyar belső versenyben ráadásul tróncsere történt: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) visszaszerezte az első helyet az országban (világviszonylatban az 595. helyen áll), megelőzve a Debreceni Egyetemet (600.) és a Szegedi Tudományegyetemet (633.).

Mit jelent ez az erdélyi diákoknak?

Bár a globális adatok alapján a hazai felsőoktatási rendszer lejtmenetben van az ázsiai és nyugat-európai egyetemek rohamléptékű fejlődésével szemben, pánikra azért nincs okunk. A kolozsvári BBTE a maga helyezésével még így is a világ elitjének felső 5-6 százalékába tartozik. Az erdélyi magyar fiatalok számára a BBTE multikulturális jellege, a kiterjedt és anyanyelvi biztonságot nyújtó magyar tagozatok, a pezsgő kolozsvári diák­élet és a helyben szerzett diploma elismertsége miatt a hazai továbbtanulás továbbra is a leginkább kézenfekvő, stabil ugródeszka. Aki műszaki vonalon mozdulna el, annak az UTCN még mindig a legerősebb hazai alternatíva. De a friss világrangsor egyértelmű üzenet: ha nem változik sürgősen az egyetemek állami finanszírozása, a kolozsvári diploma nemzetközi fénye is megkophat, és a versenyképes tudásért egyre többen kényszerülhetnek majd külföldön diplomát szerezni.