Csángómagyarságért Díjat kapott Borbáth Erzsébet
Szombaton Bákóban, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének farsangzáró eseményén adták át a Csángómagyarságért Díjat, amellyel ezúttal Borbáth Erzsébetnek, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola alapító igazgatójának tevékenységét ismerték el. Dr. Szili Katalint, Magyarország Kormányának miniszterelnöki főtanácsadóját „a csángók keresztanyja” címmel tüntették ki.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által alapított Csángómagyarságért Díjat Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola alapító igazgatója kapta az idén: a díjat szombaton Bákóban, a Csontkirály és Babkirály farsangzáró rendezvényen adták át, közölte a szövetség. A rangos elismerést minden évben olyan személyiségek kaphatják meg, akik a moldvai magyarságért hosszú időn át fáradhatatlanul munkálkodtak, és ezen a téren kiemelkedő érdemeket szereztek. Borbáth Erzsébet a szövetség beszámolója szerint „a rendszerváltást követő évtizedekben a csíkszeredai magyar tannyelvű iskolákban tanuló moldvai csángómagyar fiatalok felkarolója és támogatója, második édesanyja volt”, és hozzáteszik: „az elismerés ugyanúgy illeti a József Attila iskola munkaközösségét és mindazokat, akik Erzsike néni munkáját segítették, a moldvai magyar diákokat felkarolták Csíkszeredában az elmúlt több mint három évtizedben”.
A szövetség dr. Szili Katalint, Magyarország Kormányának miniszterelnöki főtanácsadóját „a csángók keresztanyja” címmel tüntette ki. Szili Katalin beszédében kiemelte: a magyar kormány szívesen támogatja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkáját.
Az eseményen jelen volt Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is, aki ünnepi beszédében a moldvai magyarok identitásmegőrzésének fontosságáról osztott meg néhány gondolatot.
A farsangzáró műsoron – melynek címe Kecsketánc, avagy bakugrás a boldog jövendőbe – 17 településről érkezett több mint kétszáz táncos, énekes és zenész lépett fel, számol be a szövetség: a hagyományőrző csoportok az elmúlt évet búcsúztató és az új évet köszöntő moldvai és gyimesi csángómagyar népszokásokat, ezekhez kapcsolódó énekeket, köszöntőket és állat-alakoskodást mutattak be.

